Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-428
22 428. szám. A községi anyakönyvi szervezet átalakítását e tőrvényjavaslat akként tervezi, hogy minden nagyközség és körjegyzőség lehetőleg egy-egy anyakönyvi kerületet alkotva, mindenütt a községi (kör-) jegyző legyen az anyakönyvvezető s a hol van, a segódjegyző (aljegyző, jegyzősegéd) az anyakönyvvezető-helyettes. És pedig mindezek ne külön kinevezés alapján, hanem községi hivatalos állásuknál fogva. Tervbe veszi továbbá a törvényjavaslat, hogy mindazok a községi anyakönyvi kerületek, amelyeknek székhelye nem egyszersmind a községi (kör-) jegyző székhelye, tehát a melyek különleges viszonj^aikra, leginkább pedig az egyházi beosztásra való tekintettel alakíttattak külön anyakönyvi kerületekké : állami hozzájárulással lehetőleg nagyközséggé, illetőleg körjegyzőséggé alakíttassanak át ; vagy a mennyiben erre a törvény szerinti előfeltételek hiányoznának, vagy az érdekelt községek az állam részéről nyújtandó segély daczára nagyközséggé, illetőleg körjegyzőséggé átalakulni nem kívánnának, vagy végül a mennyiben ez átalakulás közigazgatási szempontból szükségtelennek mutatkoznék : a szomszédos anyakönyvi kerületekbe beosztassanak. A jelenlegi helyzet az. hogy a 4787 községi anyakönyvi kerület közül 468-nak nem községi jegyző az anyakönyvvezetője. Számbavéve most már azt, hogy a nagyközségek és körjegyzőségek összes száma 4541, a fentebb jelzett 468 anyakönyvi kerület közül 246 marad olyan, a melynek nagyközséggé, vagy körjegyzőséggé leendő átalakításáról szó lehet. Ezek közül is körülbelül 100-banmár ez idő szerint is államsególylyel ellátott u. n. kihelyezett segódjegyző az anyakönyvvezető ; minek következtében a jelzett anyakönyvi kerületeknek nagyközséggé vagy körjegyzőséggé leendő átalakítása meg van könnyítve. Az anyakönyvvezető-helyettesek kérdését a törvényjavaslat, ä mint már jelezni szerencsém volt, kitűzött czéljával összhangban akként kívánja megoldani, hogy mindenütt, a hol segédjegyzői állás szervezve van, a segódjegyző legyen az anyakönyv vezető-helyettes, s csak ennek hiányában legyen más, községi hivatali kötelékben nem álló egyén a szükséghez képest azzá kinevezhető. A 3913 községi anyakönyvvezető-helyettes között 1829 a segédjegyzők száma. Helyettesül van továbbá alkalmazva ugyancsak a községi anyakönyvi kerületekben 90 községi jegyző, 566 községi irnok ós jegyzői gyakornok. Ha most már tekintetbe veszszük azt, hogy az állam ott, a hol községi irnok vagy jegyzői gyakornok van ez idő szerint helyettesül alkalmazva, ezen állásoknak segédjegyzői állássá való átalakításához, ott pedig, a hol segéderő egyáltalán nincs alkalmazva, segódjegyzői állás szervezéséhez indokolt esetben a megfelelő segélyt megadja, s hogy ennek folytán a rendszeresített segédjegyzői állások jelentékeny szaporodása várható : számithatunk arra is, hogy jóval leapad egyúttal azon anyakönyvvezető-helyettesek száma, kik községi hivatali köteléken kívül álló egyének sorából lesznek jövőre is kinevezendők. A községi anyakönyvi szervezet ekkóp való átalakításánál szigorú mérlegelést igényel az a további kérdés, hogy a községi (kör-) jegyzők és segédjegyzők munkaereje és ideje, különösen nagyobb községekben, elégséges lesz-e arra, hogy azok az anyakönyvi teendőket a közigazgatási egyéb teendők hátránya nélkül kifogástalanul ellássák. Az e tekintetben jelentkezhető aggályok eloszlatására szolgál egyfelől azon körülmény, hogy a fentiek értelmében jövőre a. rendszeres, szakképzett segéderőknek jelentékeny szaporodása Akarható s másfelől az, hogy a törvényjavaslat az anyakönyvezés módszerének egyszerűsítését veszi tervbe.
