Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-428
428. szám. 23 Az anyakönyvezés módszerének egyszerűbbé tétele s szakképzett anyakönyvvezető-helyettes alkalmazása mellett a jegyzőnek anyakönyvvezetői teendői akkép lesznek beoszthatok, hogy a tervezett átalakítás hátrányos visszahatásától tartani nem kell. Az anyakönyvezés módszerére nézve tervbe vett egyszerűsítés két irányban jelentkezik. Egyfelől abban, hogy az anyakönyvi bejegyzésekből minden nem lényeges adat mellőztetik, s a bejegyzések külső alakszerűségei is egyszerűbbé tétetnek ; másfelől abban, hogy az anyakönyvek a mai nehézkesebb és körülményesebb jegyzőkönyvi alak helyett rovatosalakban fognak vezettetni. Az anyakönyvek alaki berendezése s a bejegyzések külső alakszerűségei úgy, mint A. T. törvény életbeléptekor is történt, rendeleti utón lennének szabályozva;. Az anyakönyvezésnek a községekben a rendes közigazgatási feladatok körébe való szorosabb bevonása, s ennek következtében a főszolgabirák anyakönyvi felügyelő hatósági -tevékenységének közvetlenebbé tétele folytán megszűnnek azok a különös indokok, a melyek az állami anyakönyvezés kezdő idejében a felügyeletnek minél behatóbb gyakorlása érdekében külön szakközegeknek : az állami anyakönyvi felügyelőknek alkalmazását tették szükségessé. A törvényjavaslat tehát az eddig külön szervekre ruházott felügyeleti hatáskörnek az általános közigazgatási hatóságok felügyeleti jogkörébe bevonása mellett az A. T. 15. §-a alapján szervezett anyakönyvi felügyelői állások megszüntetését tervezi. A felügyelői állások megszűntével a belügyministert az A. T. 14. §-a alapján illető főfelügyeletet intenzivebbé szándékozom tenni, s úgy az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságoknak, valamint az anyakönyvvezetőknek működését a belügyministerium kebeléből időnkónt kiküldendő tisztviselőkkel a helyszínén rendszeres és beható ellenőrzés alatt szándékozom tartani. Ez viszont előreláthatólag szükségessé fogja tenni, hogy a belügyministerium tisztviselői kara lehetőleg a mai anyakönyvi felügyelők sorából kiegészíttessék, s e czólból a belügyministerium kebelében megfelelő számú új állás szerveztessék. A községi anyakönyvi szervezet átalakítására vezető okok körében reá kell mutatnom e helyütt még különösen is arra a viszszás helyzetre, mely az anyakönyvvezetői kinevezéseknek és felmentéseknek a belügyminister hatáskörébe törtónt utalása következtében előállt. A belügyministerium ugyanis a községi anyakönyvvezetők, de különösen a segédjegyző-anyakönyvvezető-helyettesek sorában — az utóbbiak hivatali alkalmaztatásának természetéből folyólag szünet nélkül — fenforgó változások következtében a kinevezések és felmentések oly tömegével áll szemben, a mely egyrészt jelentékeny munkahalmazt okoz, s másrészt a személyváltozások keresztülvitelét is nehézkessé, lassúvá teszi. A törvényjavaslat pénzügyi kihatása tekintetében a helyzetet a következőkben van szerencsém ismertetni. Az anyakönyvi szervezetnek a javaslat szerint történő átalakítása esetén az állami anyakönyvezés évi költsége, a községeket terhelő dologi kiadásokat bele nem számítva, 581.287 koronát tesz ki. Ez az összeg az állami tisztviselői jellegű anyakönyvvezetők, helyettesek és Írnokok illetményére, a városi anyakönyvvezetői ós helyettesi állásokra adott állam-
