Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.

Irományszámok - 1901-428

428. szám. 2i 2-ik melléklet a 428, számú irományhoz. Indokolás, „az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.»cz. módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. E törvényjavaslat szerves kapcsolatban áll »a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról/ szóló, egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslattal, s közvetve a köztisztviselők fizetésének általános rendezésével is. Minthogy ugyanis az általános fizetósrendezés az államkincstárra nézve jelentékenymegterhéltetéssel jár: egyúttal gondoskodni kellett a rendelkezésre álló összes erőforrások megfelelő kihasználásáról is. Gondoskodni kellett nevezetesen arról,, hogy az állam által jelenleg az anyakönyvezésre forditott költségek túlnyomó része — a községi hivatali kötelékben nem álló anyakönyvvezetők és helyettesek mostani tiszteletdíjának megszüntetése mellett — a jegyzői és segédjegyzői illetmények felemelésére, illetőleg a hol és a mennyiben ez összegek eddig is jegyzői és segédjegyzői állások fentartására fordíttattak, a szükséghez képest a községi közigazgatás támogatására legyenek fordíthatók. Ez viszont csak úgy történhetik meg, ha az anyakönyvvezetési ügy a községi közigazgatási teendők közé beillesztetik s a községi (kör-) jegyzők és segédjegyzők hivatalos teendői közé soroztatik ; a mi másrészt magának az anyakönyvezésnek egyszerűbbé tételét igényli, hogy az anyakönyvi teendők a jelenleginél kevesebb munkával legyenek elláthatók. E kettős czól: az anyakönyvi szervezetnek a községi szervezetbe való teljes beolvasztása az anyakönyvezésnek ezzel kapcsolatos egyszerűbbé tétele jelöli meg egyszersmind a tulaj dónk ép eni határvonalat is, a meddig e törvényjavaslat az anyakönyvi törvény módosítása tekintetében elmenni kivan. Nem terjeszkedik ki tehát a törvényjavaslat sem a törvényhatósági joggal felruházott s a rendezett tanácsú városok anyakönyvi szervezetére, sem az A. T. anyagi jogszabályainak szélesebb körére. Az utóbbiak közül majdnem kizárólag csak azokat érinti, a melyek az anyakönyvi szervezetnek a községi közigazgatással szorosabb kapcsolatba hozatala s az egyszerűsítés szempontjából igényelnek módosítást. Legkevésbé érintik pedig a tervezett módosítások az anyakönyvi jogintézmény alapjait, azokat a sarkalatos alapelveket, melyekre a törvényhozás az 1894 : XXXIII. t.-czikk megalkotásakor helyezkedett, s melyek a gyakorlati élet próbáját közel egy évtizeden át szilárdan kiállották.