Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-387

387. szám. 37 Ellenben a szomszéd Komárom vármegyében (területe: 2811 D klmtr., népessége: 158,966) az alispán fizetése *. . . . 4400 K a főjegyző » 3520 » az árvaszéki elnök fizetése . . . . . . . . 3520 >> a főszolgabíró fizetése 2900 » a szolgabíró fizetése 2000 » Sopron vármegyében (területe: 3111 D klmtr., népessége : 245,966) az alispán fizetése 6600 K a főjegyző » . 4800 » az árvaszéki elnök fizetése . . . . . . 4400 » a főszolgabíró > . 3500 * a szolgabíró » 2300 » Ellenben a szomszéd Vas vármegyében (területe : 5472 • klmtr., népessége: 416,492) az alispán fizetése 5100 K a főjegyző » 3800 » az árvaszéki elnök fizetése . ... . . ... . . . . 3800 » a főszolgabíró » 3050 » a szolgabíró » . 2000 » De ha az illetmények összehasonlítása után az egyes állások javadalmazásának átlagösszegeit (5, melléklet) is nézzük, az első tekintetre be kell ismernünk, hogy a fizetésrendezés kérdése nemcsak a tisztviselők egyéni, hanem a jó közigazgatás általános érdekeit is érinti. Egyfelől kétségtelen, hogy független, anyagi gondoktól ment, egész idejét és munkaerejét hivatásának szentelő tisztviselői kar nélkül jó közigazgatás épúgy el nem képzelhető, a mint a bírói kar függetlenségének és hozzáférhetetlenségének egyik főbiztosi tékát a megfelelő javadalmazás alkotja. Másfelől azonban köztudomású tény, hogy kulturális és gazdasági életünk teljesen megváltozott. A kulturális élet fejlődése új igényeket támaszt, a gazdasági élet mostani korszaka pedig az igények kielégítését s az életfeltételek megszerzését nehezíti meg. S ha a vármegyei alkalmazottak illetményei annak idején talán megfeleltek is a kor követelményeinek, ma már nemcsak megfelelőknek nem mondhatók, de a megélhetést is alig biztosítják. Ez a tarthatatlan helyzet mindinkább előtérbe állította annak szükségességét, hogy a vármegyei alkalmazottak javadalmazása egységes alapon rendeztessék. A szaksajtó egyik orgánuma már évek óta szakadatlanul agitál ez irányban. De átérezték a rendezés szükségességót maguk a vármegyék is, melyek az utóbbi időben tömegesen kérték a vármegyei alkalmazottak illetményeinek az állampénztár terhére leendő felemelését és egyöntetű szabályozását. Sőt a létfentartásra irányuló közös törekvés ujabban általános mozgalmat keltett a vármegyei tisztviselők körében, mely mozgalom országos szervezkedésre vezetett. Az összes vármegyék tisztviselőinek küldöttei a múlt évi márczius hó 25-én tartott országos értekezleten ós az április hó 26-án tartott országos congressuson behatóan foglalkoztak a vármegyei alkalmazottak anyagi helyzetével s az ennek javítására szükséges módozatokkal. A congressusból kiíolyólag a vármegyei tisztviselők országos egyesülete múlt évi november hóban emlékiratot nyújtott át nekem, melyben