Főrendiházi irományok, 1901. XII. kötet • 245-369. sz.

Irományszámok - 1901-304

88 304. szám. Melléklet a 30é, számú irományhoz. V. jelentés, a dicsőült Erzsébet királyné emlékére felállítandó szobormű tárgyában. Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1898 : XXX. t.-ez. 3. §-a értelmében az ország fővárosában felállítandó emlékműre vonatkozólag tett intézkedésekről, azok eredményéről, s az emlék ügyéről általában az országgyűlés mindkét házának évenkint jelentés teendő. A törvény ezen rendelkezésének kívánok megfelelni, a midőn szerencsém van a következőkben az 1903. évről szóló jelentést előterjeszteni : Az 1903. évi május hó 31-én lejárt második pályázat alkalmából kellő időben 25 pályamű érkezett be, a melynek ezúttal is a műcsarnokban, és pedig a birálat ideje alatt a közönségtől elzárt termekben helyeztettek el. A bírálatra hivatott jury 12 tagból állt. A pályázati feltételek értelmében elnöke volt a végrehajtó bizottság elnöke. Külföldi tagjai: Bartholdi Frederic Auguste szobrász, a párisi Société des Artistes français alelnöke, Bruno Schmitz György, a berlin-charlottenburgi műegyetem tanára, és Charles van der Stappen, a brüsseli kir. szépművészeti akadémia tanára. Belföldi tagjai pedig a következők voltak: Stróbl Alajos szobrász, mint a Magyar országos képzőművészeti tanács, Kann Gyula műépitész, mint a Képzőművészeti társulat, Gzigler Győző műegyetemi tanár és műépítész, mint a Magyar mérnök- és épitész-egylet, Radisics Jenő ministeri tanácsos, az országos iparművészeti múzeum-igazgató, mint a Magyar iparművészeti társulat, Kallós Ede szobrász, mint a Képzőművészek egyesülete és Lotz Károly festő, mint az Erzsébet-emlék végrehajtó-bizottság kiküldöttjei, Ujváry Ignácz festő és Bezerédy Gyula szobrász, mint a pályázók választottjai. A jury, mely műkó'dését 1903. június hó 8-án kezdte meg, és azt, a pályaművek alapos megszemlélése és beható eszmecsere után, nyolezadik ülésén fejezte be, ezúttal is negativ értelemben döntött. Egyhangúlag kimondta ugyanis, hogy a tanulmány tárgyává tett pályaművek közül egyetlen egy sem felel meg a pályázati hirdetmény ama követelményének, hogy -»absolut műbecsű és kivitelre alkalmas« legyen, minélfogva a pályadíjak sem adhatók ki. Az elnök felszólítására azonban a felállítandó emlékű érdekében teendő további intézkedésre vonatkozólag eszmecserébe bocsátkozván, ugyancsak egyhangúlag javaslatba hozta, hogy a kiírandó harmadik pályázat »szűkebb pályázat« természetével bírjon, a következő módozatok mellett;