Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-244
465 rosszabbak, mint a nyugati államoké. Igaz ugyan, hogy vasérczeink c a jobbak közé tartoznak s helyfyel-közzel, igySzepes, Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Krassó-Szörény és Hunyad vármegyékben nagy mennyiségben is fordulnak elő, azonban a gyártás költségei mégis tetemesek, mert a termelés vagy a tüzelőszervagy a szállítás költségei következtében nagyon drága. Mivel kokszolható szenünk aránylag kevés van, vasolvasztóink egy része külföldi kokszot használ. Ha kohóink önköltségi árait szembe állítjuk a külföldi kohók önköltségi áraival, tűnik csak ki, hogy vám nélkül a vámterület nyersvasgyártása mai állására szert nem tehetett volna. Vám nélkül a német, angol, de leginkább az amerikai verseny úgy elsorvasztaná nyersvasgyártásunkat, mint az amerikai rézkohóké a réztermelésünket. A nyersvas vámjának leszállítása vagy megszüntetése oly iparágat tenne tönkre, mely évenkint 35 millió korona forgalmat bonyolít le és 10 millió q érez, 1 millió q forrasztó és Thomas-salak, 1*7 millió q mészkő, 2*2 millió q faszén, 2-8 millió q koksz és 4*7 millió q nyersvas szállításával a hazai közlekedés ügyét eddig is nagy mértékben fejlesztette. Nyersvasgyártásunk nagy nemzetgazdasági fontosságát legjobban megvilágítják az alábbi adatok. A magyar korona országainak termelése nemes és nemtelen fémekben mintegy 50 millió korona értéknek felel meg, ebből az aranyra nagy átlagban 18-5°/o, ezüstre 4-5°/o, vörösrézre 0-5°/o, ólomra l'5°/o és a szinitendő nyersvasra 75°/o jut. Az 1898. évi iparstatisztikai adatok szerint a termelt nyersvas értéke 35,777.099 koronára rúgott, vagyis az 1.366,917.031 korona értékű gyáripari össztermelésnek 2-62°/o-át tette. Nem szabad felednünk azt sem, hogy a nyersvasgyártás 2.200 s ezzel kapcsolatos vasérezbányászat 12.000 személyt foglalkoztat. Az előbb elmondottakból is kitetszik, hogy nyersvasgyár tásunkat a jelenlegi, vám tűrhetően megvédelmezte, ugyanez áll a közel azonos viszonyok közt levő osztrák kohókra nézve is, a mit az utolsó öt év külkereskedelmi forgalmának adatai bizonyítanak legjobban. A vámterületre 1897-től 1901-ig évenkint átlag 901.699 q volt a behozatali többlet; Magyarország területére 112.403 q nyers-, öntő- és tükörvassal többet hoztak be, mint a mennyit innen kivittek. Az évenkint mutatkozó behozatali többletek az öntőnyersvasat terhelik, mert a vámbelföld kohói ilyen vasat a szükséges mennyiségben sohasem gyártottak. A behozatal különösen Nagy-Britanniából és Németországból jelentékeny. Megjegyezzük, hogy a nyersvas jelenlegi vámja vasfeldolgozó iparosainknak a külföldi piaezokon való versenybirására káros behatással nem lehet, mert a fennálló kikészitési eljárási szabályok szerint a nyer^vas is vámmentesen hozható be külföldről, ha azt főzőedények, építési és hídszerkezetek, nagyobb öntött tárgyak, gépek, készülékek és járóművek vagy ezek alkotó részei gyanánt újból kiviszik s a szóban forgó kikészitési eljárásra az engedély megadatott. A nyersvasra a gyártás sokkal kedvezőbb feltételeivel rendelFőrendi iromány. V. 1901—1906. 59
