Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
23 Egy igen lényeges módositását képezi a VIII. czikknek az, hogy abba az 1851. évi november hó 16-ikán kelt vasutüzleti rendtartás az egyetértőleg fentartandó és csak közös egyetértéssel módosítható szabályok közé ezúttal nem vétetett fel. Ennek oka az, hogy a vasutüzleti rendtartásból mindaz, a mi a forgalmi szolgálat egyöntetűségének biztosítására szükséges, benne van a »forgalmi alapelvekben« és a »jelzési utasításban« a mai kor igényeinek megfelelő alakban és ezen igényeknek megfelelő határozmányokkal. A mi pedig ezenkívül az üzletrendtartásban foglaltatik, mindaz a vasút és a kormány, valamint a vasutak és a közönség közti jogviszonyok szabályozására vonatkozik; tehát oly területen mozog, a melyre nézve a kölcsönös forgalmi érdekek és a katonai szempontok a szabályozás egyöntetűségét nem követelik. Ennélfogva ós mert a kormány szabad kezet akart fentartani magának arra nézve, hogy a vasúti jog majdan a hazai jogfejlődés alapján a magyar törvényhozás által szabályoztassék s mert felismertetett szüksége annak, hogy a közönség ós a vasút közti viszonyok vonatkozó rendezése újabb büntető törvényhozásunk elveivel is szorosabb és szervesebb kapcsolatba hozassék, mindezeknél fogva a vasutüzleti rendtartás eddigi közösségót a VIII. czikkben fentartandónak nem véltük. Minthogy azonban az üzletrendtartás ós az abban foglalt határozmányok a vasútigazgatásra és az üzleti szolgálatra nézve ez idő szerint még az egyedüli jogforrást képezik ós a kormány a kiegyezési tárgyalásokkal kapcsolatban nem lehetett abban a helyzetben, hogy a vasúti jognak egész rendszerét ós az ide vonatkozó törvényjavaslatokat kidolgozza, ennélfogva egyelőre, ba csak a vasutakra vonatkozó jogviszonyokat egyáltalán bizonytalanságnak kitenni nem akarjuk, feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az 1851. évi vasúti üzletrendtartás elvei az e részben alkotandó törvény meghozataláig önálló magyar törvényhozási elhatározás alapján hatályukban ideiglenesen továbbra is fentartassanak. E czélt szolgálja az egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat, melyben felhatalmazást kér a kormány arra, hogy ezt az üzletrendtartást, addig is, mig a törvénynozás ez irányban intézkedik, törvénypótló rendelet hatályával továbbra is fentartoassa. » A mi a VIII. czikk harmadik bekezdésében a vasúti üzletszabályzat módosítására ' vonatkozó fentartást illeti, annak indokát egyrészt az képezi, hogy a jelenleg érvényben álló vasúti üzletszabályzat az 1892. évi XXV és az 1901. évi XXV. törvényczikkek értelmében a nemzetközi árúfuvarozásról szóló úgynevezett berni egyezmény alapján állván, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy ez az alap az idők folyamán módosulást szenvedhet, minek következtében az üzletszabályzat is átdolgozandó lesz. Másrészt szabad kezet kellett fentartaiiunk arra az eshetőségre is, ha a törvényhozás a vasúti fuvarozási jogot akár a kereskedelmi törvény revisiója alkalmával, akár attól külön szabályozandónak találná, abból a felfogásból indulván ki, miszerint a törvényhozás megfontolásának kell átengedni
