Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
24 Díjszabási ügyek annak mérlegelését, hogy a mindenkor fennálló nemzetközi, illetve osztrák jogszabályokhoz csatlakozzék, vagy azokkal szemben a hazai jogfelfogásnak engedjen tért. A kölcsönös forgalom követelményeinek és a vasúti díjszabási ügy egyszerűsítésére irányuló igénynek felel meg a negyedik bekezdésben foglalt az a megállapodás, melynél fogva az átalános díjszabási határozmányok s az árúosztályozás egyöntetűsége a vasutakra nézve biztosíttatik, ez utóbbiaknak tartatván fenn ezen ügynek közös megegyezés útján, de mindenesetre a kormány jóváhagyása mellett leendő szabályozása Az ötödik bekezdése korábbi szövegtől csak annyiban tér el, hogy a helyi vasutak helyett alsóbbrendű vasutak általánosabb és szakszerűleg helyesebb kifejezése használtatik. Az utolsó bekezdés pedig az 1868-iki ideiglenes vasúti egyezménynek a jelenlegi vámszövetségi tárgyalásoktól függetlenül leendő revideálására vonatkozik. Ezen egyezmény annak idején az 1867. évi XII. törvényczikk és az ugyanazon évi XVI., törvényczikkel beigtatott vám- és kereskedelmi szövetségben lefektetett átalános elvek alapján tüzetesebb megállapítását czélozta azoknak az irányelveknek, a melyek a két állam kormánya által követendőknek találtattak főleg a közös vasutak igazgatása és kezelése körül, de más irányokban is, melyekben egyetértő eljárás követésót a két kormány szükségesnek vélte. Minthogy 1868 óta a vasúti ügyek terén a viszonyok és a szempontok tetemesen megváltoztak, de másrészt ma is elismertetik annak szüksége, hogy bizonyos a vasúti ügyet érintő kérdésekben a szomszéd állam kormányával egyetértőleg járjunk el, akár a mi a már meglevő közös vasutak igazgatását, akár a mi a vasúti hálózat ' továbbfejlesztését illeti, ennélfogva kilátásba vettük az 1868. évi különben is ideiglenes egyezmény revisióját. A IX. czikkhez. E czikk szószerint megegyezik az 1898-ban benyújtott vám- és kereskedelmi szövetségi javaslatban foglalt IX. czikk el és a kereskedelemügyi minister által az 1899 évi XXX. törvényczikk végrehajtása alkalmából 1899. évi szeptember hó 23-án 64.631. sz. alatt kibocsátott rendelet 2. §-ával (Magyarországi Rendeletek Tára 1899. óvf. II. kötet 230. sz.). Ehhez képest ezek a rendelkezések a mai jogállapottal szemben ujitást nem jelentenek. E rendelkezések fentartására pedig azért volt szükség, mert e határozmányok a vasúti díjszabások terén a két állam egész vasúthálózatán a nyilvánosságot, az osztrák állami vasutakon pedig az egyenlő elbánást biztosítják az azokon, főleg a nyugati irányban átfutó magyar árúk számára. E határozmányok szerint Ugyanis egyfelől az osztrák állami vasutak meg nem tagadhatják, hogy ezen forgalom a közvetlen díjszabásokba felvétessék, másfelől biztosítva van az is, hogy az osztrák állami vasutak az ezen vonalakon átfutó magyar kiviteli forgalmat a már mérsékelt díjrészletek felemelése által