Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

9 5. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, a melyek valamely külföldinek vagy belföldön sem lakással, sem teleppel nem biró személynek árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, a melyben a lajstromozás előbb bejelentetett. 6. Tekintettel a nemzetközi államszerződések határozataira, melyeknél fogva külföldiek az árújegy-, mustra- vagy minta-oltalomra csak a budapesti és bécsi kereskedelmi és iparkamaráknál történt belajstromozás által nyernek jogot, valamely külföldi, vagy a belföldön sem lakással, sem teleppel nem biró személy árújegy-, mustra- vagy minta-oltalmi jogának elsőbbségére nézve azon időpont mérvadó, midőn a jegy, mustra vagy minta az egyik államban oltalom czéljából legelébb letétetett; ezen jogok tartama azon időponttól számítandó, a melyen az egyik állambau való belajstromoztatást a másik államban való belajstromozás követte. 7. Az egyik államban illetékesen megejtett lajstromozásokat és intézkedéseket, valamint a hozott határozatokat a két kereskedelemügyi minister, az ott vezetett lajstromokban való feltüntetés végett, egymással havonkint közölni fogja. XVIII. czikk. A posta- és távirda- (távbeszélő-) ügy a két államban külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kivánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni. Az állami posta- és távirda- (távbeszélő-) intézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a postaküldeményekért való jótállás, a díjszabályzat, kezelés és számvitel iránt jelenleg fennálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése útján és mindkét államra nézve egyenlő módon változtathatók meg. XIX. czikk. Az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jognak mindkét államban való kölcsönös oltalmazása iránt az e részben létrejött külön megállapodások mérvadók. XX. czikk. Az egyik államban törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek (Erwerbs- und WmthscbaftsGenossenschaften) működésüket a másik állam területére is kiterjeszthetik és ott fióktelepeket állithatnak. Ily esetekben a belföldi társulatokkal s intézetekkel egyenlőknek tekintetnek, és az ezen államban folytatott üzletre nézve azon szabályoknak vetvék alá, melyek a belföldi vállalatok által folytatott üzletekre nézve fennáílanak. XXL czikk. Az egyik államból származó állatok, állati nyers termények és ragályfogó tárgyak a másik államban átalában elvileg nem kezelhetők másképen, mint a saját területéről származó hasonló szállítmányok. Főrendi iromány. V. 1901—1906. 2