Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-162
162. szám. 305 közötti szakaszon a töltések az 1895. évben jelentkezett árviz fölé 1*4 méterre érnek, hogy ez alsóbb szakaszon is a felsőével egyező biztonság éressék el. A töltések az emiitett árvizek alatt lo m.-re 4*o m. széles padkákkal is el vannak látva, de egyelőre még csak a kezdettől a Poganis betorkolásáig és Gsebzától Botosig, vagyis a töltések végpontjáig. A Poganis betorkolásától Gsebzáig a padkák eddig még létesíthetők nem voltak. A társulat befejezte az emiitett idő alatt a még ki nem fejlődött temesi átmetszéseknek a kellő emésztéssel biró szelvényre való kibővítését is. E temesi átmetszések már mindenütt legalább 20o m. fenékszélességgel bírnak és a 0 viz szine alá Is m.-ie érnek s a meder a viz vonalában legalább 40 m.-re bővül ki 1 : l-!iez arányló oldalrézsükkel. A társulat a Temesen mederrendező munkálatokat is végzett az elfajulásnak induló szakaszoknak sarkantyúrendszerrel való összeszoritása vagy szelídebb kanyarban való vezetése utján. Az Ó-Bega—Beregszó mentén a töltésemelési munkák kivitelére hirdetett árlejtés most nemrégiben járt le s e munkák legrövidebb idő alatt meg is fognak indíttatni ; a felső szakaszon, vagyis Csenéig a töltések szintén 3*o méter koronaszélességgel az 1888. évben fellépett árvizszinhez viszonyítva l'o méter biztonsággal és a töltéseknél a viz felőli oldalon 1 :3, a mentett oldalon pedig 1:2-höz arányló rézsüve) épülnek ki. Gsenétől az alsó torkolatig az Ó-Bega—Beregszó töltései az 1895. évi árvízhez viszonyitva építi étnek ki l*o m. biztonsággal. Az Ó-Bega—Beregszó vizlefolyási viszonyainak javításához nemcsak az fog jelentékenyen hozzájárulni, hogy az emiitett töltésemelési munkákhoz szükséges földanyag a mederből fog nyeretni egy vezércsatornából, mely 4 o m. fenékszélességgel emeltetik ki és az Ó-Bega —Beregszó jelenlegi fenékrhélységét átlag Í*o m.-rel fogja sülyeszteni, hanem ez alkalommal meg fognak szüntettetni a németi, csenei és csinárosi szorulatok is, melyekben az Ó-Bega-Beregszón levonuló j.ég állandóan meglorlódni szokott. Az emiitett szakaszokon ugyanis a töltéstáv szintén 55 m.-re állapíttatott meg, mint az Ó-Bega—Beregszó egyéb szakaszain létesítve van. A Temesina, Diksán lt Kereszté töltésemelési munkái szintén ez idő szerint vannak folyamatban, hol a Temes visszaduzzasztásának határáig a töltések a szokásos rézsűkkel 3*o m. koronaszélességgel az 1887. évi árviz szine fölött l'o m.-re építtetnek ki. A vizduzzasztás határától felfelé a délkeleti helyi érdekű vasúti töltésbe leendő bekötésig a töltések csak 2o m. koronaszélességgel és az 1887. évi árvízhez viszonyitva csak 0*75 m. biztonsággal létesíttetnek, a mely méret-leszállitást az árvizek lefolyásának alig néhány órára szorítkozó ideje teszi indokolttá, s a melyet még az is fokozni fog, hogy a Temesina, Diksán, Keresztó patakok medre új szabályos vonatozást nyer kellően lemélyitett 8*o m. széles csatorna segélyével, melynek még egy 1*5 m. széles vezérárok fogja állandóan tisztán tartható medrét képezni. A Surgány patak rendezéséhez a társulat eddig csak 1 átmetszés létesítésével járulhatott. Az itt még kivitelre váró munkák is azonban benfoglaltatnak a jóváhagyást nyert tervek között és a társulat a Surgány töltéseit is 3*o m. koronaszélességgel és az 1887. évben fellépett árvízhez viszonyitva l*o m.-es biztonsággal fogja kiépíteni a temes—vukovár—törökszákosi útig. A Poganis mentén is eddig csak azok a töltésezések hajtattak végre, melyek a Temes visszaható vize ellen voltak szükségesek, azonban az 1897. évi XXI. t.-cz. révén létesült kölcsönből kihasított 4,356.000 korona építési alap terhére a töltéFőrendi iromány. III. 1901—1906 89
