Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-162
306 161 szám. sek itt is 3"o m. koronaszélességgel és l*o m.-es biztonsággal fognak Balázsfalváig, illetőleg Berényig létesittetni mindazon helyeken, a hol a temesi árterületnek elárasztása a Poganisból lehetséges. A Lanka—Birda-fo\\, Ások lefolyási viszonyainak rendezése által, a társulat egy nagy kiterjedésű és igen termékeny vidék árvizbajait szüntette meg. A Lankának bókai, — és a Birdának surjáni betoikolása helyett a társulat ugyanis a két medret a temesvár -báziási vasútvonaltól vezetett csatornázással Gilád fölött egyesitette és kereken 18 km. hosszú, fent 12 o m. széles csatornával, melyben 8 o, illetőleg 1*5 m. széles vezérárok húzódik végig, Gádnál egy 5*5 m. széles vastámkapus zsilipen keresztül vezeti a Temesbe. A Lanka—Birda csatorna töltései szintén 3 o m. koronaszélességgel és az 1895, évi árviz színe fölött 1*4 m.-re épültek ki. A Terézia csatornán végrehajtotta a társulat a töltésemelési munkálatokat, melyek ott az ármentesités és a vizek gyorsabb és akadálytalanabb lefolyása czéljából szükségesnek mutatkoztak. Nevezetesen a töltések 3'o m. koronaszélességgel felemeltettek az 1895. évi árvizszinhez képest l*o m. biztossággal és a csatorna egy 2'om. fenékszélességű vezérárok segélyével átlag 1.5 m.-rel mélyittetett. Azonban nem épitette még ki a töltések mögötti padkákat a 10—18 km. közt. A Bérsava csatorna-menti töltések Kanaktól Partosig, illetve Topolyáig egyelőre az 1887. évi árviz szine fölé 1 -o m.-re emeltettek a szokásos 3om koronaszélességgel, Kanaktól pedig Botosig a töltések az 1895. évi árviz fölé érnek í*o m.-rel, vagyis a temesi töltéseknél Oá m.-rel alacsonyabbak. A Berzava 0 pontjától, vagyis a Temesbe való betorkolásától a 15*o km.-ig a mederből egy °2'o m. fenékszélességű vezérárok emeltetett ki, mely a csatornát átlagosan l*o m.-rel mélyítette. Ezeken kivül a meder javítása és elöpartok képzése czéljából a Berzavában a Terézia-csatorna beömlésátől Partosig egy szakadatlan sarkantyúrendszer létesíttetett, mely. valószínűleg jól fogja szolgálni azt a fontos czélt, hogy a Berzava e szakaszán medrét mélyitette. Fel kell azonban említeni, hogy a társulat a Berzava csatornának Kanak — Partos közötti szakaszán még nem épitette ki a padkákat, hanem azokat a megállapitott sorrend szerint csak ezután szándékozik létesíteni. A Versées—paulisi csatorna mentén a töltések 3*0 m. koronaszélességgel és a szabványos rézsűkkel az 1895. évi árvizszinhez viszonyítva 1 o m.-rel lettek kiépítve és a balparton az Alibunár felé eddig nyitott rész is beköttetett a Teréziacsatorna töltéseibe, s ezzel egyidejűleg eltávolíttatott a szent-jánosi zárgát, mely -a Terézia-csatornában tartatott fenn> s hivatva volt a Temes felható vizeit továbbhaladásukban megakadályozni. Az Alibunár felé nyitott szakasznak töltéssel való elrekesztése szükségessé tette az u. n. »bánom«»zsilip megépítését is, mely 2*o m. széles és az alibunári lapályon összegyűlhető belvizek levezetésére teljesen elégséges. Ugyanitt a csatorna feneke alá átlag 1*8 m.-re leérő 2'o m. fenékszélességű vezérárok emeltetett ki. A Moravica-csatorna töltései az 1895. évi árvízhez képest l'o m. biztossággal és 3*0 m. koronaszélességgel, valamint a szabványos lejtőkkel építtettek ki. A töltések a temes vár—báziási vasútvonalig lettek meghosszabbítva. A Rojga töltései eredetileg az 1887. évi árvízhez viszonyítva építtettek ki l*o m. biztossággal és meghosszabbíttattak a magas partokig, azaz csaknem a temesvár—báziási vasútvonalig. Későbben az 1895. évi árviz visszahatásának határáig a töltések ez utóbbi árvízhez viszonyítva lettek 3*o m. koronaszélességgel és a szabványos rézsűkkel kiépítve, 1 *o m.-es biztossággal.
