Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

162. szám. 301 azon a ponton tartóztassék fel, a hol a vizek a lapályba lépni készülnek és az esésveszteség azokat a vezető medrekből való kilépésre és időszakos veszteglésre kényszeriti. Az első tehát az árvizeknek akadálytalan levezetésével, a második a tarozás segélyével törekszik a czél elérésére, mely mindkét esetben az egész Temes-Bega völgyének egyöntetű és egyenlő biztonságot nyújtó ármentesitése lett volna. Minthogy azonban az egyes tervezők leggyakrabban mindkét elv alapulvétele mellett is megvilágitani törekesznek a megoldás körül felmerülő és tekintetet érdemlő előnyöket és hátrányokat, azért ajánlatosnak mutatkozik az eddig készült tervek feletti áttekintés megkönnyebbítésére az egyes terveket nem az emiitett két főelv szerinti csoportositásban, hanem keletkezésük idejének sorrendjében mutatni be ugy, a mint azokat az 1897. évi XXI. törvényczikk indokolása vázlatosan már a törvényhozás előtt ismeretes volt. Visszatérve azért Képessy József kir. főmérnök emiitett megbízatására, nevezett igyekezett meghatározni azt a viztömeget, melyet a Temes és Bega folyók legnagyobb vízszolgáltatásuk idejében szállítanak a lapályra Képessy a Bega 1859. évi árvizének legnagyobb másodperczenkénti vízszolgáltatását 241 m

3-ben állapította meg s ebből víztömegből 5Ö°/O, azaz: 140 m

3-t a kellően kibövitendő árapasztó csatornán a Temesbe kivánt vezetni, 101 m

3-t pedig a Bega részére tartott fenn, melyet Becskerekig a jelenlegi mederben, onnét Aradácz felé egy kiágazó új mederben tervezett a Tiszába vezetni s a hajózó csatornán a vizi útnak minden vízállásnál Temesvárig leendő biztosítása érdekében 4 zsilipet (csegét) tervez. A Bega csatornában szükséges berendezések költségein kivül a Temes folyó és mellékvizein az ármentesítés megvalósítása czéljából végrehajtandó munkák költségeit Képessy 13,432.508 korona 40 fillérben számitotta. Az igy kidolgozott tervek felsőbb jóváhagyást nyertek és azok alapján az 1871. év márczius hó 5-én megkötött szerződés értelmében új szervezettel megalakult az egész vizszerkezetre kiható munkakörrel a mai temes-begavölgyi vizszabályozó társulat. Feladatául a társulat az Ó-Bega, Beregszó, Temes, Rojga és Berzava folyók, valamint ezek mellékvizeinek és csatornáinak szabályozását tűzte ki. Az újonnan szervezett társulat hozzá is fogott a védőmunkák keresztülviteléhez és e czélból felvett a bécsi általános földhitelintézettől egy 6 millió aranyjorintos kölcsönt igen súlyos feltételek mellett, ugy, hogy a munkákra nemcsak hogy nem maradt több 7,656.105 korona 18 fillérnél, hanem a társulat fizetési kötelezettségének csakhamar megfelelni nem tudott és a társulat ügyei rohamosén oly ziláltakká lettek, hogy a társulat önkormányzatát a volt közmunka- és közlekedésügyi minister a társulat nagyobb érdekeltjeinek kérelmére már az 1879. év november havában felfüggesztette és a társulat pénzügyeinek rendezésére kormánybiztost küldött ki. Azonban az elégtelen műszaki adatok alapján Képessy tévedett a Bega legnagyobb árvizhozományának meghatározásában s azért a különben is elégtelen pénzeszközökkel létesitett védőművek feladatuknak megfelelni képtelenek voltak, a mi maga után vonta az ujabb tervezések szükségét annyival is inkább, mert a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat pénzviszonyainak mindinkább fokozódó kuszáltsága következtében az 1882, évi XXVI. törvényczikk kimondta, hogy a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ügyei az 1882. év július hó 1-étől kezdve későbbi törvényes intézkedésig államilag látandók el. Ekkor készültek a temesvári volt Bega-csatornai mérnöki hivatalban az 1884. évben azok a vagylagos tervek, melyeknek czéljuk volt egyrészt a Képessy-féle