Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

302 162. szám. tervet az időközben beszerzett újabb műszaki adatuk alapján átdolgozni, másrészt megkisérleni a Bega folyó árvizeinek a saját medrében, illetőleg a Bega hajózó csatornában leendő levezetését. A nevezett tervező hivatal a Bega 1859. évi árvizének legnagyobb másodperczenkénti vizhozományát 350 m

3-nek számította és terve szerint a Bega árvize a 23 méter átlagos fenékszélességről 45—120 méter fenékszélességre kibővitendö hajózó csatorna-mederben lett volna levezetendő, azonfelül pedig a hajdút állandó biztositására megfelelő kamara-zsilipek lettek volna építendők. A tervezettel kapcsolatos munkák költsége kereken 35 millió koronát tett volna ki. Mielőtt azonban megállapodtak volna, már is oly események következtek be, melyek az elkészült tervek kivitelének előmozdítására nem voltak alkalmasak. Felléptek ugyanis gyors egymásutánban az 1886. es 1887. évi igen magas árvizek, s főként ez utóbbi igen magas árviz, mely a kiszetói vizmérczén 396 cmre emelkedett, okot szolgáltatott arra, hogy az akkori volt közmunka- és közlekedésügyi minister a Bega árvizeinek kártétel nélküii levezetésére újabb tervezésekre utasítsa a temesvári volt Bega-csatornai mérnöki hivatalt. Szükséges volt ez az újólagos tervezés nemcsak a legelőnyösebb és legolcsóbb megoldás keresése szempontjából, hanem azért is, mert az emiitett igen magas viz alkalmat nyújtott közvetlen mérés segélyével meghatározni azt a vízmennyiséget, mely a Bega vízgyűjtő területről a legnagyobb vízszolgáltatás idejében a lapályra lekerül. A Budincz alatti zárt mederben az 1887. évben + 84—332. cm. vízállások között ugyanis a lefolyó árviz tömege pontos mérés segélyével meghatároztatott, s ebből már kielégítőbb következtetést lehetett levonni arra az árviztömegre, mely az 1859. évben a Begán tényleg lefolyásra jutott. Míg ugyanis az 1887. év legnagyobb árviz hozománya közvetlen mérési adatok alapján 371 m

3-ben állapíttatott meg, addig az 1859. évi árviz maximalis hozományát ezek alapján 455'5 m

3-nek számították. A Bega folyónak ezen módon megállapított nagyobb vizének alapul vételével a volt Bega-csatornai mérnöki hivatal 1888. évben a kivánt terveket el is készítette. Nevezetesen kétféle tervet dolgozott ki, csakhogy nem teljesen az 1884. évi tervezéssel egyező alapon. Az első terv a Képessy-féle, felsőbb jóváhagyást nyert tervezet alapeszméjével indult ki, azaz a Bega folyó maximalis árviztömegéből, mely ez időtől kezdve minden későbbi tervezetben is állandóan 455 5 m

3-rel szerepel, a Bega-csatornában veszély nélkül le nem vezethető rész a megfelelően kibővitendö árapasztó csatornán keresztül a Temes folyóba tereltetik és a Bega fausztató, — illetőleg hajózó csatornában az a rész találna levezetést, mely ott a töltések jelentősebb emelése nélkül és minden kártétel nélkül biztos lefolyást találhat. Ezt a tömeget a tervezeY 83*5 m

3 másodperczenkénti emésztésben állapította meg. Természetes, hogy a Temes ' medrére átutalt árviztömeg a Temes töltéseinek megfelelő felmagasitását és megerősítését tette szükségessé. A kiviteli költségek, melyek pusztán az ármentesítés rovatára esnek, melyekben tehát a Bega-csatornának Temesvárig leendő hajózhatóvá tételére szükséges költségek bent nem foglaltattak, — valamint kivétettek az Ó-Bega, Beregszó csatornának rendezésére és a Temes folyón átvezető hidak felemelésére és a töltésekbe már beépített műtárgyak átalakítására megkívántató költségek is, — 11*4 millió koropára irányoztattak elő. A Bega-csatornai mérnöki hivatal által egyidejűleg kidolgozott második terv