Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-158
274 158. szám. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a hidakat, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű yasuti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0'3o méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidlásokhoz, jégtörőkhöz, alapczölőpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. — E tekintetben azonban határozottan kikőttetik, hogy 0*8o méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0*so méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román va gg az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-cement, homok és viz megfelepl arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vashördszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a^czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, títáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapből és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandók élői , Oly utakhál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó mínisteri rendeletekben egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az ál'omási fönsikon kocsiközlekedésre
