Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-157
242 157. szám. később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fötisikon kocsiközlekedésre szolgáló területek Ois m. vastag kőlappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomási térek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritaodók. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátitandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. I; III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval épitendő. A sinek, melyek aezélból gyártandók, folyó méterenként 23*6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1.000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — Pápa, Kisbér és Bánhida csatlakozó állomásokon 4.75 méternél, a többi állomásokon 4*5 méternél, — azokon a vonalrészeken, a hol a " pálya az államvasutak és a déli vasút vonalaival párhuzamosak, azok pályatestéhez simulóan halad, 4o méternél, — a folyó pályának többi részén pedig 3 6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-àt, és azonkívül 2 (két), a 23*6 kgrammos sínrendszernek megfelelő teljes váltót és keresztezést két egész kitérőhöz való teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési ezé lókra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoporto.at, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a sineket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok ,— a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni.
