Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-157

234 157. szám. mányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, — mely kibocsátásnak módo­zatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyet ­értőleg állapitja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértöleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/«-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezd­hető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, — mint a mely mellett az alaptőke az enge­dély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakí­tandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján meg­illető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül, köte­lezöleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak ter­vezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jöve­delemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az Összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulaj­donosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az állam­tól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest székesfőváros, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutenge­délyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben álla­pittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes, tartozékai ingyen és teher­mentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tarto­zékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents