Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-157
157. szám. 235 Az 1880. évi XXXI. t.-ez. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tuladonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, és feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda-, távbeszélő és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevö cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaz ta ttak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat- és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadottfrendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási utón be fog hajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben lévő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelke30*
