Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-156

218 156. szám. 4. az 1893. évi XL. t.-czikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, 1894. évi január hó 16-án 97.881/93. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett s a m. kir. államvasutak, budapest—angyalföldi állomásából kiágazólag, Tokod, illetve Kenyérmező állomásokig vezető helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, és végül: 5. a most emiitett engedélyokirathoz 1896. évi augusztus hó 22-én 54.072. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett és Dorogh állomásból kiágazólag a doroghi Dräsche-féle kőszénbánya-telepig vezető szárnyvonal. A részvénytársaság tulajdonában egyesült és a csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett ezen vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok, illetve függelékek azonban egyidejűleg nem egyesittetvén, hatályukban továbbra is fenmaradtak, minek következtében az egyes vasutvonalak engedélyidejének tartama, valamint a biztositott adózási kedvezmények és egyéb mentességek lejárati ideje is, mindegyik vasútvonalnál különböző időpontokra esik. A végből tehát, hogy az egyesült vasút részvénytársaság tulajdonába jutott s különböző időkben engedélyezett egyes vasutvonalak engedélyokiratszerű jogviszonyai egymással összhangzásba hozassanak, — s az engedély-időtartamok megváltási és háramlási határidők, valamint a biztositott adózási kedvezmények lejárati idejei — egységes alapokra legyenek fektethetők — továbbá, hogy a helyi érdekű vasút részvénytársaság egységes alaptőkéjének törlesztési terve megállapítható legyen, — szüksége merült fel annak, hogy a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság vasutvonalaira a szerzett jogok és a vállalt kötelezettségek figyelembevételével egységes engedélyokirat adassék ki. Ezen az utóbbi időben általánosan követett gyakorlatnak megfelelő álláspontból kifolyólag, hivatali elődöm a kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek egyesítése érdekében a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút részvénytársasággal tárgyalásokat inditott meg, — mely tárgyalások keretébe bevonatott a helyi érdekű vasút részvénytársaságnak azon kérelme is, hogy a vasút vonalain részint már foganatosított, részint pedig a közel jövőben felmerülő nagyobb beruházások költségeinek fedezése czéljából, továbbá tartalékalapjának megfelelő emelése érdekében vasutvonalai tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 900 000 koronával felemeltessék. Az 1901. évi január hó 30-án megtartott értekezleten, valamint az azt követő tárgyalások során létrejött megállapodásokat, illetve a társasággal egyetértőleg megállapított s általa jogérvényesen elfogadott s az alkotandó törvény kiegészítő részét képező egységes engedélyokirat lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém tisztelettel ismertetni: Az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a budapest - esztergom— füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság vonalaira korábban kiadott engedélyokiratok és azok függelékei, hatályukat vesztik. A szerzett jogok fentartásával az egységes engedélyokirat 2. §-ába változatlanul átvétetett a budapest—esztergomi helyi érdekű vasút engedélyokiratában foglalt azon biztosítás, mely szerint a budapest—esztergomi h. é. vasútvonal megnyitásától számított 10 év tartamára, vagyis 1905. évi november 17-ik napjáig egyenlő feltételek alatt előjog illeti meg a nevezett vasútvonal engedélyesét minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná. A budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság vasutvonalai már kiépítve és forgalomban lévén, különleges építési és üzletberendezési feltételek helyett az egységes engedélyokirat 4. §-ába azon megállapítás vétetett fel, hogy a vasutvonalak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekin-