Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-131
131. szám 115 34.000 Kval, de leszállittattak a késedelmi kamatok 50.000 Kval, továbbá több irányoztatott elő az ellenőrzési díjból 80.000, czukoradóból 2,500.000, húsfogyasztási adóból 300.000, boritaladóból 400.000, a sör után 200.000, az italmérési illetékből 300.000 Kval, ellenben a szesz után 400.000 Kval kevesebb. A rendkivüli bevételek során figyelmet érdemel, az erdészeti társpénztárak hiányának fedezésére felvett átfutó jellegű 4253 Knán kivül, a marosvásárhelyi kórház alapitványai fejében átvett 34.000 K, a magyar-horvát tengeri gőzhajózási társaság kormánybiztosa javára bevételezett 2400 K, továbbá az igazságügyi épitési költségekhez való hozzájárulások fejében fejvett 396.800 K többlet s az a 146.000 K többlet, mely a szegedi, félegyházai, aradi és fiumei iskolai építésekhez való hozzájárulásokból származik. Ezeken kivül a ministerelnökség 20.475 K kisebb bevétele mellett be van állitva a vasúti beruházások költségeinek fedezésére kibocsátandó kötvények értékesítéséből átfutó tételként 2,854.000 K többlet, továbbá az egyes tárczákat terhelő kölcsönökből eredő több bevételként 1,888.584 K. Erre azonban meg kell jegyezni, hogy mig a földmívelésügyi tárczánál a bevételi kevesblet 238.916 K, addig a honvédelmi ministerium 400.000 K bevételen kivül a vallás- és közoktatásügyi tárcza bevételi többlete 1,727.500 K. A pénzügyministerium bevételi többlete 99.320 K, mely akként alakul, hogy a vasgyárak czímén elesik 500 000 K, de a fémkohászat czéljaira adott előlegek megtérítéséből fel van véve 105 620, a csász. kir. szab. déli vasúttársaság által a bécs-trieszti vonal hátralékos vételárára fizetendő részlet fejében 158.000 és az állami előlegekből 335.700 K többlet. A földmívelésügyi ministerium bevételitöbblete 1,410.627 K. Elesik ugyanis a kavicsbányák bevételeiből azok csekélyebb jövedelmezősége folytán 75.430 K, volt átfutó tételek fejében 81.000 K és a telepítésre kijelölt birtokok jövedelme, váltságára és kamatai czímén 286.000 K, de ezzel szemben elő van irányozva a debreczeni gazdasági intézet városi épületének megváltásából 50.000 K, az állami javak eladásából 3,463.057 K, azaz 1,803.057 K többlet, melyből, mint érintve volt, 1,103.057 K az állam által vásárolandó erdőkre szándékoltatik fordíttatni, a többi pedig telepítési czélokra. Ezeknek a tételeknek tüzetes vizsgálata tanúskodik arról, hogy a 21,741,111 K rendes kiadási többletből 697,566 K az átfutó, 4,437.270 K az üzemi költségekre esik, melylyel szemben azonban 11,676.074 K bevételi többlet áll. A további 16,606.275 Kból 6,717.798 K a közösügyi kiadásokra jutván, 9,888,477 K az a többlet, a melyet a tulaj dónképeni belkormányzati ágak igénybe vesznek. Ebből az összegből is nyugdíjakra 925.592, állami adósságokra 1,025.221, tárczakölcsönökre 285.328 K fordittatik, s így 7,672.336 K az, mi további figyelembe jő, s mi 1,959.157 K erejéig közigazgatási bevételekből eredő többletekkel van ellensúlyozva. Az ennek levonásával fenmaradó 5,693.179 K kiadási többletet és az egyes czímeken jelentkező 1,231.675 K megtakarítást foglalja magában — figyelembe véve azt, hogy a pénzügyministeriumnál a tiszta kiadási kevesblet 41.200 K,— a ministerelnökség és más apróbb czímek 64.539, a belügyministerium 289.270, a vármegyék 529.938, a kereskedelmi ministerium 370.470, a földmívelési ministerium 1,373.787, az igazságügyi ministerium 282.491, a honvédelmi ministerium 1,197.217, a vallás- és közoktatásügyi ministerium 2,898.342 K további rendes kiadási többlete. A rendes bevételek többlete az átfutó jellegű, továbbá az üzemi és a közigazgatási bevételek összesen 14,332.797 K többletén kivül 8,822.410 Kra 15*
