Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-131
116 131. szám. rug. Ez a többlet az egyenes és fogyasztási adókból, a bélyegből, a jogilletékekből és a díjakból van számításba téve. Egészben tehát a megtakaritások számbavételével 22,972.786 K kitevő rendes kiadási többlet a rendes bevételi többletből 21,741.111 Kt vévén igénybe, az átmeneti és beruházási kiadások többleteinek pótlására 1,414.096 K rendes bevételi többlet marad fenn. Az átmeneti kiadások többlete a tisztviselők anyagi helyzetének javítására felvett 3 millió Knán kivül 603.453 K. Ugyan is a közösügyi kiadások 1,438.734 K kevesblete mellett honvédelmi, kereskedelmi, földmívelési, oktatási és egyéb czélokra 679 562, 371.550, 629.777, 323.153 és 38,145 K többlet van előirányozva. A beruházások többlete apénzügyministerium 60.819 K kisebb szükséglete mellett vasúti czélokra 1,742.500, honvédelmi czélra 230.000, oktatásira 883.701, földmívelési re 1,283.500, igazságügyire 396.000 K. Ennek a 4,474.882, nemkülönben az átmeneti kiadások 3,603.453, Összesen 8,078.335 K többletnek a rendes bevételekből a rendes kiadások fedezése után fenmaradó 1.414.096 Knán kivül fedezetül szolgál kölcsönökből 4,742.584, egyéb rendkivüli bevételekből 2,072.925 K többlet. Nyilvánvaló ezekből, hogy véd erőnk igényelt fejlesztése, nemkülönben állami adósságaink és kölcsöneink újabban és nem csekély mérvben terhelik állami háztartásunk mérlegét. Megnyugvásul szolgálhat azonban, hogy ennek daczára fokozottabb mérvben érvényesíthetjük azokat a törekvéseket, melyek szellemi és anyagi jólétünk előmozdítását, művelődési, közgazdasági és közigazgatási viszonyaink ápolását s az állami szolgálatban állók jogos igényeinek lehető kielégítését czélozzák és pedig a nélkül, hogy rendes körülmények közt államháztartásunk féltékenyen őrzött egyensúlyának megzavarásától kellene tartanunk. A kormány nemcsak iparkodik az okszerű takarékosság követelményeihez alkalmazkodni, hanem a szükségletek kielégítésénél sem téveszti szem elől azt a sikert egyébként is biztosító helyes egymásutánt és fokozatosságot, mely anyagi erőnk emelkedésével lépést tart. Miután pedig igy érvényre jut az az irányzat, melyet egyedül tarthattunk helyesnek a múltban és követendőnek a jövőben, az ebből folyó bizalomnál fogva is hozzájárulunk a tárgyalás alatt levő költségvetéshez és az azt tárgyazó törvényjavaslatot a Nagyméltóságú háznak elfogadásra azzal ajánljuk, hogy abban a kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa az 1902. évre 3%-ban állapíttatik meg, továbbá gondoskodva van arról, hogy a mennyiben a közösügyi kiadásokra nézve az 1902. év második felére a hozzájárulási arány változás alá esnék, a költségvetésnek vonatkozó tételei ehhez képest számszerűleg módosuljanak. Végül tisztelettel jelentjük, hogy a költségvetéssel kapcsolatosan a képviselőház több határozatot hozott. Ugyanis tudomásul vette márczius hó 1-én 684. sz. a. a ministerelnök úrnak jelentését : »az állandó országház építésének előhaladásáról az 1900. és 1901. évben«; márczius hó 3-án 715. sz. a. a közös függő adósság ellenőrzésére kiküldött bizottság jelentését; ápril hó 9-én 1053. sz. a. a kereskedelemügyi minister úr jelentését: »a m. kir. közp. statistikai hivatal 1902. évi munkatervéről« és »az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 3. §-a alapján kiadott rendeletről« ; ápril hó 22-én 1200. sz. a. a vallás- és közoktatásügyi minister úr jelentését: »az 1894. évi XXVII. t.-cz. alapján létesített országos nyugdíj- és gyámintézet 1900. évi állapotáról« és »az orsz. tanítói nyugdíj és gyámalap 1900. évi állapotáról« ; és Yé^ü\ május hó 1-én 1300. sz. a. a honvédelmi minister úr jelentését: »az 1897. évi XXIII. t.-cz. értelmében a m. kir. honvédnevelő- és képző-intézetek állapotáról«, »a közös hadsereg katonai nevelő- és képző-intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre
