Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.
Irományszámok - 1901-101
n 101. szám. A törvényjavaslat 2. §-a foglalja magában azokat a kölcsönöket, a melyek bevonásra kerülnek és pedig a folyó év július l-jétől a legközelebbi sorsolási naptól kezdve esedékessé váló álladék szerint. A kölcsönök a következők: 1. Az 1888. évi XXXVI. törvényczikk alapján az italmérési jogokért adott kártalanítás czéljaira kibocsátott kötvények 444,760,900 korona névértékben. — Ebből a névértékből azonban, a mit alább szerencsém lesz előadni, a városok és községek nevére kötményezett ily kötvények mindössze 109,739.200 korona névértékben nem kerülnek a conversio műveletébe, hanem technikai okokból egyszerűen kicseréltetnek törlesztés alá nem eső oly adósságlevelekkel, a melyek a városok és községek számára az eddigi kamatélvezetet biztositják. — Marad tehát és conversio alá kerül a regale-adósságból 335,021.700 korona. 2. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4Va°/o-os államvasút! aranykölcsön 176,750.000 arany forint, azaz: 441,875.000 frank névértékben. — Figyelemmel arra, hogy a párisi váltó mai jegyzése szerint 100 frank, azaz: 95-50 koronával, ez a névérték megfelel 421,990.625 koronának. 3. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4 1 /2°/o-os államvasuti ezüstkölcsön 116,055.000 o. é. ezüst forint névértékben, vagyis koronákban 232,110.000. 4. Az 1876. évi L. törvényczikk alapján a keleti vasút megváltása folytán a részvények beváltására felvett 5°/o-os kölcsön 9,323.000 arany forint 23,307.500 frank névértékben, a mi a 2. alatti átszámitás alkalmazásával ad 22,258.663 koronát. -— Végül bevonásra kerül 5. az 1888. évi XVII. törvényczikk alapján kibocsátott 4 1 /2°/°-°s egyesitett vasúti beruházási kölcsön 21,771.800 n. b. márka névértékben, a mi a német piaczokra szóló váltó mai árfolyama szerint, a mely szerint 100 márka, azaz: 117-22V2 koronával, tesz 25,521.993 koronát. A conversio alá kerülő össznévérték tesz tehát 1.036,902.981 koronát. A 3. §. intézkedései megfelelnek azoknak, a melyeket az eddigi conversionalis törvényeknél is követtünk. — Némi eltérés csak abban van, hogy mig eddig a régi kölcsönöket három hónapra, de csak a kamatszelvények esedékességének a napjára lehetett felmondani, addig most azt javasolom, hogy az eddig gyakorlatban volt három havi időközt most is adjuk meg az eddigi kötvény-birtokosoknak, de ejtsük el a művelet gyorsítása érdekében azt az eddigi korlátot, hogy a felmondás csak szelvényesedékességi napra szólhasson. Jogi akadálya a tervezett intézkedésnek nincs. A 4. §-ban javasolt intézkedésről fönnebb volt szerencsém megemlékezni. Hogy a ma jelzálogilag biztosított állami kölcsönök bevonásával a zálogjog törlendő, a dolog természetéből folyó és bővebb indokolást nem igénylő intézkedés. (5. §.) A 6. §-ban kerül kifejezésre az a fönnebb részletesen indokolt terv, hogy a felmondandó kölcsönök helyébe egységesen 4°/o-os koronajáradék-kötvények bocsáttassanak ki. Már fönnebb a 2. •§. indokolásánál volt szerencsém jelezni, hogy az italmérési kártalanítási kötvények közül azok, a melyek ezidőszerint magyarországi városok és községek nevére kötményezve vannak, a conversióba nem vonatnak be. A városok és községeknek a regalekötvényeikből eredő jövedelmét a conversio utján apasztani nem lenne czélszerü, mert az apasztás sok helyen a községi szolgáltatások növelésével járna. Azt a javasolt intézkedést, hogy a mai kötvények ujakkal, ugyanarra a tőkére szóló és ugyanarra a kamatélvezetre jogosító kötvényekkel cseréltessenek ki, technikai okok kívánják.
