Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.
Irományszámok - 1901-61
164 61. szám. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és épitményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előirandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy Oso méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0-so m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához. kizárólag csakis román, vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-cement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vashord szerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, űtáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőlapból és kavicsból, vagy csak 'kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának,— valamint az állomási fönsik on kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*i5 m. vastag kőlappal és ugyanilyen vastag kavicsboritással létesitendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajáíiíandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizeoyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1-435 méter nyomtávval építendő, A sinek, melyek aczélból gyártandók. folyóméterenként 23*6 kgnál könynyebbek nem lehetnek, és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon
