Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.
Irományszámok - 1901-61
61. szám. 147 Melléklet a 61. számú irományhoz. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a kúnszentmiklós-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről. Tisztelt Képviselőház! A magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalának Kúnszentmiklós állomásától. Dunapatajig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút épitésére és üzletére, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV törvényczikkek 1. §-a, valamint Ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben, 1901. évi október hó 7 én kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a csatolt engedélyokiratot, a magyar kir. ministerium nevében gróf Teleki József földbirtokosnak, mint engedélyesnek a mai napon kiadtam. Midőn tisztelettel megjegyezném, hogy ezen helyi érdekű vasút engedélyezésénél azon esetek egyike sem forgott fenn, melyekben az 1880. évi XXXI és 1888. évi IV. törvényczikkek 1. i;-a szerint az engedélyezés a törvényhozásnak van fentartva, ós hogy ahhoz képest az idézett törvényszakaszok értelmében a helyi érdekű vasutat, saját hatáskörében engedélyezhette, az engedélyokiratnak és az ahhoz tartozó épitési, illetve üzletberendezési feltételeknek tartalmát, valamint a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozólag létrejött egyéb lényegesebb megállapodásokat a következőkben bátorkodom tisztelettel előadni. A csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett és tisztán a pályamenti vidék helyi forgalmú igényeinek kielégítésére hivatott kereken 51 kilométer hosszú helyi érdekű vasút a magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonaláuak Kúnszentmiklós állomásából, ennek déli végén fog kiágazni és Tass község déli oldalán, Szalk-Szent-Márton község és Tetétlen-puszta érintésével vezettetik Dunapatajig, mint végállomásig. A helyi érdekű vasút rendes nyomtávval és akként fog megépittetni, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 4°/oo-ban, a kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2o m. nyilasig tölgyfából, ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesitendők. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott 19*
