Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.
Irományszámok - 1901-61
148 61. szám. talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzeteentimérenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A kiépitendő pályán Kúnszentmiklós csatlakozási állomáson kivül SzalkSzent-Márton, Duna-Vecse, Apostag, Duna-Egyház, Solt, Tetétlen, Kiá-Harta és Dunapataj helységek mellett létesíttetnek állomások, illetve megállóhelyek. A pálya ópitését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított l 1 /2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. A vasútvonal megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükséges tényleges tőke pályakilométerenkint 63.137 koronában, vagyis összesen 3,220.000 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 255.000 korona, tartalékalap képzésére pedig 40.000 korona fordítandó s mely utóbbi összegre nézve megengedtetett, hogy készpénz helyett a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben legyen letehető. A költségelőirányzatnak mérvét főleg azon körülmény indokolja, hogy a vasútvonal mentén fekvő számos és népes községek miatt az állomások nagyobb számban és a szokottnál nagyobb méretekkel voltak tervezendők. A 3,220.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőkének az 1888. évi IV. törvényezikk 10. §-a értelmében törzsrészvények kibocsátása utján beszerzendő 35°/o-a 1,127.000 koronát tesz. Ezen összegből 640,000 koronát az érdekeltség fedez; a még hátralévő 487.000 korona törzsrészvény-szükséglet pedig akként fedeztetik, hogy egyfelől az 1888. évi IV. törvényezikk 4. §-a alapján a m. kir. postának a helyi érdekű vasúton az engedély egész tartama alatt ingyen és a később rendeletileg megállapítandó módozatok szerint leendő szállítása fejében a vásut megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése -napjától számított 50 egymásután következő éven át évenként 12.000 korona átalány oly kikötéssel biztosíttatott, hogy ezen átalánynak 240.000 korona tőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó ; másfelől pedig az idézett törvényezikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasútra az építkezés tényleges megkezdésének évétől számított 50 éven át évi 12.350 korona óvjáradék, mint külön állami segély oly kikötéssel biztosíttatott, hogy ezen külön állami segély esetleg egy összegben vagy nagyobb részletekben is kifizethető leënd és hogy annak 247.000 koronát tevő tőkeértéke fejében ugyanennyi névértékű törzsrészvény az állam tulajdonába szintén átadassék. A 3,220.000 korona tényleges tőkének a fenti postahozzájárulás 7'4°/o-át, a külön állami segély pedig 7*G °/o-át teszi, a két czímen adott állami hozzájárulások tehát az idézett törvényben megállapított 10—10 °/o-os maximumon jóval alul maradnak. A tényleges tőke még hátralevő 65%-át a tervező, 5°/oos osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján fogná beszerezni. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvényezikk 8. §-a értelmében ós az úgynevezett szabványszerződés alapul vételével a m. kir. államvasutak fogják átvenni. A többi engedélyezési feltételek megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben általában kiköttetni szokott hasonló feltételekkel. A tisztelettel előadottak alapján kérem a tisztelt képviselőházat, hogy e jelentésemet tudomásul venni ós azt hasonló czólból a főrendiházzal is közölni méltóztassék Budapest, 1901. évi október hó 19-én. Hegedűs Sándor s. k, (Jr. H.) kereskedelemügyi m, Mr. minister.
