Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1008

1008. szám. 285 ügyekre nézve szükségesnek látlak kifejezetten megállapítani a felebbvitel korlátlanságát. így például a vizjogról szóló 1385 : XXIIÍ. t.-ez., melynek 177. §-a kijelenti, hogy az ezen törvény 157. és 177. §-a által szabályozott ügyekben az első-és másodfokú hatóságok egybehangzó határozatai ellen is helye van felebbezésnek ; vagy a halászatról szóló 1888:

XIX. t.-cz., melynek 61. §-a szintén kifejezetten mondja, hogy mindazon esetekben, midőn a felebbezés magában a törvényben kizárva nincs, két egybehangzó határozat is felebbozhető. A felsorolt esetekből is megállapítható azonban, hogy az egyes törvényekben foglalt korlátozások meglehetősen egyoldalú irányt követnek, a mennyiben e korlátozások túlnyomó részben olyan esetekre vonatkoznak, a midőn a középfokú határozatot a közigazgatási bizottság vagy ennek valamely albizottsága hozta. Nem szólva a kihágási ügyekről, melyekre a 2. §. rendelkezése ki nem terjed, csak kivételesen zárják ki törvényeink a felebbvitelt a törvényhatóság első tisztviselőjének vagy a városi tanácsnak másodfokon hozott és az elsőfokú határozattal egybehangzó határozatai tekintetében, s még inkább utat nyitnak a korlátlan felebbezésnek azon másodfokú határozatok ellen, melyeket a törvényhatóság közgyűlése hozott. Vagyis jelenlegi törvényeink általánosságban csak az állami és törvényhatósági tisztviselőkből, valamint választott elemekből vegyesen összealkotott közigazgatási bizottság eljárásában vélték feltalálni azt a biztosítékot, mely a szóbanlcvő korlátozást megengedhetővé teszi, a nélkül azonban, hogy a két egybehangzó határozat felebbezhetésének kizárásában rejlő elvet itt is következetesen alkalmazták volna; a tisztán autonom szervek határozatai ellen pedig az esetek túlnyomó nagy részében teljesen szabadon hagyták a felebbvitel útját. A törvényjavaslat a felek felebbezési jogára vonatkozólag kétféle megszorítást tartalmaz : 1. §-ában kizárja a felebbezést a harmadfokú határozatokra nézve egyáltalában, 2. §-ában pedig a másodfokú határozatokra nézve abban az esetben, ha az elsőfokúval érdemben egybe hangzók. Az 1. §-ban foglalt korlátozás, mely t. i. a közigazgatási ügyben hozott harmadfokú határozat ellen a felebbezést egyáltalában meg nem engedi, aránylag csekélyebb változtatást jelent a jelenlegi helyzettel szemben, minthogy azokban az ügyekben, melyekben ma a minister kivételesen negyedfokúlag dönt, harmadfokúlag többnyire a közigazgatási bizottság jár el, mely, nek harmadfokú határozata a fentiek értelmében rendszerint úgyis felebbezhetetlen; az ügyek ama másik csoportjára nézve pedig, melyekben a végérvényes döntés a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, a törvényjavaslat változatlanul fentartja a mai felébbviteli rendszert. (12. §.) E korlátozásnak állalános szabályként való kimondása mindamellett kívánatosnak mutatkozik, főként azért, hogy e tekintetben is teljesen tiszta, félremagyarázást nem tűrő helyzet álljon elő, s hogy ez az elv, mely eddig is végigvonult ugyan közigazgatási törvényeink legtöbbjén, de ilyen határozott alakban sehol sem volt összefoglalva, egy egyszerű és világos szabály alakjában szabatos kifejezésre jusson. Nagyobb jelentőségű és az egyszerűsítés szempontjából hatályosabb a 2. §-ban foglalt korlátozás, mely az elsőfokúval érdemben, azaz rendelkező részében egybehangzó másodfokú határozat ellen irányuló felebbezést közigazgatási ügyekben rendszerint kizárja. E korlátozással oly szabálynak törvénybeiktatását hozom javaslatba a közigazgatási ügyekre vonatkozólag, melynek elvi helyessége ma ellentmondással alig találkozik. Abban ugyanis, hogy valamely ügyben két hatóság egymással érdemben egybehangzó határozatot hozott, az esetben, ha a bizalomnak bizonyos nélkülözhetetlen fokát a közigazgatási eljárás köréből teljesen kizárni nem akarjuk, biztositékát kell látnunk annak, hogy oly sérelem, melyre a felebbezés jogosultan lenne alapitható, fenn nem forog. Ez az elv, melynek gyakorlati megvalósítását az egyszerűsítés tárgyában javaslattételre felhívott törvényhatóságok is csaknem ^