Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1008

1008. szám. °2Si Ezért nemcsak a mostani tarthatatlan állapot megszüntetése végett, hanem azzal a kötelességszerű előrelátással is dolgoztam ki ezt a törvényjavaslatot, hogy már az átmeneti időben lehetőleg létesüljenek azok az előfeltételek, melyek a közigazgatási szervezeti általános reformtörvények végrehajtásának pillanatában meg nem valósíthatók, de a mely előfeltételeknek hiánya a nagy reformtörvényeknek — tartalom és idő tekintetében — jó végrehajtását megnehezítené. Ez a kettős szempont egyrészt megjelölte számomra a közigazgatási eljárás területén azokat a kereteket, melyeken belül a szükséges egyszerűsítések és javítások megtételét a sürgősség és az előrelátás követeli ; másrészt pedig indokolja ennek a törvényjavaslatnak tartalmi változatosságát. Ebben a megfelelő talaj előkészítését és a szükséges uj szellem megteremtését czélzó tőrvényjavaslatban foglalt egyszerűsítéseknek és javításoknak már a moslani átmeneti időben megvalósítása még azzal a további nagy előnynyel is fog járni, hogy az egyelőre ideiglenes természetű intézkedések épen a rendelkezésünkre álló átmeneti időben az élet tűzpróbáján átesve, alaposan megbírálhatok, a gyakorlati tapasztalatok a reformok megalkotásakor eredményesen felhasználhatók s az ideiglenes intézkedések közül mindazok, melyek a gyakorlatban beváltak, megnyugvással véglegesíthetők lesznek. Minthogy pedig az átmeneti időben a létező állapotok általános fel forgatásáról, a jelenlegi szervezet lényeges megbolygatásáról szó sem lehet: az egyszerűsítési actionak egészlxn véve a fennálló törvények korlátai között kell mozognia, főként rendeleti utón foganatosítható egyszerűsítésekre kell szorítkoznia. Hogy azonban az egyszerűsítési actio mégis lehetőleg eredményes legyen, szükséges, hogy a közigazgatási eljárás egységesítését, egyszerűsítését és javítását czélzó s csupán törvényhozási utón megtehető némely rendelkezéseknek törvénybe foglalásán kivül, az egyszerűsítés kereteinek és sarkalatos irányelveinek szintén a törvényben megállapítása mellett a ministeriumnak a szükséges rendeletek kiadására a törvényes felhatalmazás megadassék. Az általános és egységes irányelveknek megállapítása már csak azért is szükséges, mert különben az egyes kormányzati ágak keretében elszigetelten és összefüggés nélkül tett részleges egyszerűsítési intézkedések ismét csak a különben is nagy rendeleti anyagot növelnék, a jogbizonytalanságot fokoznák, könnyen bonyodalmakra vezetnének, mindenesetre csak félsikerl eredményeznének. Az egyszerűsítési terv kiemelkedő mozzanatait, tehát a közigazgatási eljárás egyszerűsítését és javítását czélzó némely rendelkezésekről, vagy rövidebben: »a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről« szóló törvényjavaslatnak is lényegét a következők alkotják: I. A közigazgatási ügyekben a jogorvoslatok terén ma fennálló teljes rendszertelenség megszüntetése mellett a jog-orvoslati módozatok és határidők egységesítése. II. A rendőri büntető bíráskodás terén az eljárás gyorsítása, a közönségnek az esetleges zaklatásoktól és hiába való költségektől, a hatóságoknak felesleges munkától és időveszteségtől való megkímélése érdekében a hatósági fokozatoknak, a jogorvoslati módozatoknak és határidőknek egységes megállapítása, valamint a büntető parancs intézményének életbeléptetése. III. A nagy részben indokolatlanul és czéltalanul elforgácsolt kihágási büntetésPénzek rendeltetésének, szövevényes kezelésének, nyilvántartásának és e

lszámolásának egységes alapon való rendezése. IV. A kézbesítési ügynek — a postaintézmény minél nagyobb mérvű igénybevétele mellett — a modern élet követeléseivel való összhangba hozatala. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXIV. 1896—1901. 3Ü