Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1008
282 1008. szám. V. Az alakiságokkal telitett, rendszertelen s ennélfogva egyfelől az ügymenetet megbénító, másfelől a hatóságokat munkával túlhalmozó mai ügyvitel általános egyszerűsitése, megjavitása, különösen a vármegyei központi és járási, továbbá a községi (kör-)jegyzői, valamint a közigazgatási bizottsági és a gyámügyi ügyvitel szabályzatainak, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok s a községek ügyvitelére vonatkozó alapelveknek megállapítás a. VI. Az ügyvitellel lényegileg azonos hibákban szenvedő s a változott pénzforgalmi viszonyoknak egyáltalán meg nem felelő vármegyei központi és járási, valamint a gyámpénztári pénzkezelés és számvitel szabályzatainak, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok s a községek pénzkezelésére és számvitelére vonatkozó alapelveknek megállapítása. Mielőtt a törvényjavaslat egyes intézkedéseinek, a felölelt kérdések mindenikének tüzetes megvilágítására, mindaunak, a mit e javaslat tartalmaz vagy mellőz, részletes indokolására áttérnék, a törvényjavaslat előzményeiről és előkészítési módjáról a következőket van szerencsém előterjeszteni : Az egyszerűsítések előkészítése a legnagyobb körültekintéssel, a leggyakorlatiasabb módszer alkalmazása mellett történt. A szükséges előtanulmányok nem csupán a központban, nem csupán a belügyministerium és a többi szakministeriumok falai között, de az ország egész területén, jóformán az összes közigazgatási szakerők bevonása és közreműködése mellett történtek. Saját kiküldöttöm által kizárólag az egyszerűsítés szempontjából tüzetes tanulmány tárgyává tétettem a vármegyei és községi közigazgatást, a vármegyei központi, járási és községjegyzői irodák ügyvitelét és pénzkezelését. Majd a szükséges előtanulmányok befejeztével részletesen megállapítottam és közhírré tettem az egyszerűsítés irányelveit és ekként módot nyújtottam a közigazgatás gyakorlati munkásainak arra, hogy ebben a kiválóan gyakorlati jellegű kérdésben nyilatkozhassanak, a közigazgatási életben szerzett tapasztalataik alapján indokolt javaslatokkal előállhassanak. Körrendeletileg intézkedtem az iránt, hogy az ország minden vármegyéjében és törvényhatósági városában tisztviselői értekezletek tartassanak s ezekben az egyszerűsítési kérdések tüzetes megbeszélés tárgyává tétessenek; kijelentettem, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére irányuló, bárhonnan jövő egészséges és gyakorlatias eszme érvényesülésére készségesen utat nyitok; ekként az ország egész közigazgatási tisztviselői karát munkatársammá tettem. A törvényhatóságok tervemet általános lelkesedéssel és kiváló érdeklődéssel fogadták ; a kitűzött irányelveket nagyobbára helyeslik, gyakorlatiasaknak tartják,, megvalósításuktól üdvös eredményeket remélnek. Az érdeklődésnek meggyőző bizonyítéka az a több ezerre menő részletjavaslat, melyekkel a törvényhatóságok előállottak s melyek túlnyomó nagy része a mai, alakiságokkal és felesleges irásmunkával telitett, rendszertelen ügyvitel egyszerűsítésére, megjavítására vonatkozik. A tények igazolják, hogy körrendeletem, mely egyelőre a közigazgatási eljárás eddigi módozatainak megváltoztatására nézve semmiféle parancsoló utasítást nem tartalmazott, hanem csak az egyszerűsítési terv főbb irányelveit jelölte meg, már magában véve is új szellemet vitt a közigazgatásba s e szellem hatása alatt a törvényhatóságok önként és készségesen megnyitották az aktáktól poros ablakaikat annak az egészséges légáramlatnak befoga dására, mely az alakiságok békóiba vert közigazgatásunk nehézkes tagozataiba új életet önteni van hivatva. A törvényhatóságok mindjárt az első pillanatban nemcsak átérezték és megértették ennek az iránynak a helyességét, hanem egyúttal belátva az egyszerűsítések sürgős keresztülvitelének szükségességét, egy részük nem érte be magával a javaslattétellel, hanem rögtön
