Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

V 242 1007. szám. A 26. §. a bélyeg- és illetékmentességet mondja ki az összeférhetlenségi eljárásban benyújtott bejelentésre s az eljárás összes irataira. Czélja e rendelkezésnek, hogy a biróság a felekre mentül hozzáférhetőbb legyen. A 27. §. arról intézkedik, hogy a főrendiházra nézve az összeféruetlenségről külön törvény fog intézkedni. A bizottság nagy többsége elvben elfogadta az eszmét, hogy az érdek-incompatibilitás esetei a főrendiházra is kiterjesztessenek. Azonban tekintettel arra, hogy a jelen javaslatban a kiterjesztés már alig volna eszközölhető azon néhány hó alatt, mely még ezen országgyűlési időszakból rendelkezésünkre áll s ez időből még a nyári szünet hónapjai is leszámitandók: — nehogy a törvény revisiója által jogosan várt üdvös eredmény koczkára tétessék : — a bizottság többsége a főrendiházi összeférhetlenségnek szabályozását külön törvénynek tartotta fenn s egyelőre csak a fenti rendelkezést kivánta törvénybe iktatni. A 28. §. az életbeléptetés időpontját határozza meg. Ezekben ismertettük az anyagi törvényjavaslatot s annak egyes rendelkezéseit, áttérünk most az eljárás ismertetésére. III. Az eljárási szabályok ismertetése s indokolása. Jelentésünk általános részében emiitettük, hogy a törvény revisiójára kiküldött bizottság, belátva azt, hogy a leghelyesebb törvény is — fogyatékos eljárási szabályok mellett — alig alkalmazható helyesen, s maga a bíráskodás is alig lesz a jövőben megnyugtatóbb ily eljárási szabályok mellett, mint eddig : — be nem várva a Ház erre nézve hozandó határozatát, ee;y eljárási szabályzatot dolgoztatott ki s azt beható megvitatás után a Háznak beterjeszti. Ez eljárási szabályokban nemcsak az eljárás módja és menete, de a biróság szervezete és összeállítása is lényegesen eltér az eddigiektől. A jelen eljárási szabályok szerint az összeférhetlenségi .esetek felett bíráskodik: a) az összeférhetlenségi állandó bizottság, b) az úgynevezett összeférhetlenségi itélő bizottság. . Az utóbbi elbírálja az úgynevezett érdekösszeférhetlenségi, — vagyis a törvényjavaslat 5., 6., 7., 8., 9. és 10. §-ai alapján bejelentett eseteket. Az előbbi bizottság pedig bíráskodik! minden egyéb bejelentett összeférhetlenségi eset felett, továbbá elôkésziti az ügy megvizsgálása s a bizonyítékok beszerzésével az Ítélkezés alapját képező anyagot az itélő bizottság részére, végre eljár e szabályok 41. és 42. §-ai eseteiben. Az összeférhetlenségi állandó bizottság összeállítása akként lett a régi Házszabályok rendelkezéseivel szemben megváltoztatva, hogy a bizottság tagjainak száma 1 l-re emeltetett. Elnökét és helyettes elnökét a Ház minden ülésszakra általános, a többi tagokat egyszerű szótöbbséggel választja. Ezek folytán a Házszabályoknak nemcsak 129—138. §-ai, de a bizottságok megválasztására vonatkozó 111. §. is megváltoztatandó lenne. Az összeférhetlenségi állandó bizottságnak úgy bíráskodására, mint előkészitő eljárására vonatkozó szabályokat talán felesleges részletesen ismertetni. Az összeférhetlenségi itélö-bizottság alakulása következő : A képviselőház elnöke minden ülésszak elején egy névjegyzéket állit össze, melybe 60 képviselő nevét veszi fel s e névjegyzéket a Háznak bemutatja. A Ház elnökét a névjegyzék összeállításánál kétségtelenül azon czél fogja vezetni, hogy