Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1007
. 1007. szám. 243 e névjegyzékbe, melyből az itélő-bizottság lesz kisorsolandó, lehetőleg oly tapasztalt, jogi képzettséggel biró, tekintélyes, független férfiakat válaszszon, pártállásra való tekintet nélkül, hogy az ebből kisorsolt bizottság azután feladatának magaslatán álljon. Ezen névjegyzékből fog az itélő-bizottság 12 rendes és 3 póttagja a Ház elnöke által nyilt ülésben kisorsoltatni. A kisorsolt itélő-bizottság esküjét letévén, megalakul s nyomban az előkészített összeférhetlenségi ügy elbírálásához fog. A tanácskozás helyiségeit e bizottság addig el nem hagyhatja s másokkal, mint a tárgyaláson résztvevő személyekkel nem érintkezhetik, míg az ügy érdeme felett nem döntött. A tárgyalás berekesztése után az elnök a szabályzatban megállapított kérdéseket intézi az itélőbizottság tagjaihoz, arra, hogy fennáll-e az összeférhetlenségi eset ? esetleg hogy terheli-e a képviselőt a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség ? Erre e bizottság tagjai titkos szavazással »igen« vagy »nem«-mel felelnek. Az eddigi bizottsági szervezet és eljáráshoz képest, a mostani szervezet és eljárás kétségtelen haladást képez, mely a bíráskodást pártatlanabbá, helyesebbé, megnyugtatóbbá fogja tenni. Mert mig eddig a bizottság zárt ülésben tanácskozott ugyan, de előzetesen ugy a kormány, mint egyes képviselőtársak részéről befolyásolható volt: ezután e befolyásoktól menten, a törvény és lekiismeretük alapján, senki és semmi által sem feszélyezve fogja ítéletét meghozhatni. Hogy a bíráskodás mely okból lett bifurkálva s miért dönt az u. n. összeférhetlenségi itélőbizottság csak az érdek-incompatibilitás eseteiben, annak az oka abban keresendő, hogy a többi (nem éidekincompatibilitási esetekben) egyszerűen csak egy tény constatálandó, melyre nézve az összeférhetlenségi állandó bizottság eddigi összeállítása és eljárása mellett is meg fog felelni s erre nézve eddig panaszok nem is merültek fel. A panaszok tárgyát, főleg az érdek-incompatibilitás eseteiben, a törvény helytelen magyarázata és alkalmazása képezte. Remélhető, hogy a szabatosabb törvény, a bíróság helyesebb összeállítása és az eljárásban fölvett garantiák mellett, ezen ügyekben is a bíráskodás megnyugtató lesz. Fölmerülhet az a kérdés is, hogy az előkészítő eljárás miért bízatott az összeférhetlenségi állandó bizottságra ? s miért nem magára az itélő-bizottságra vagy más közegre ? Erre nézve a bizottság azon nézeten volt, hogy az egész előkészítés a felek inditványozási jogára van alapítva, ez előkészítés bizottsági ülésen történik és az eljárásban körül van irva. E bizottságnak tagjai különböző pártokhoz tartoznak s így netaláni jogsérelmek tekintetében egymást ellenőrizhetik. Az itélő-bizottság nem készítheti elő az ügyet, mert akkor juryszerű jellegét elvesztené, befolyásolható volna Ítélkezésében. Más közeg, például vizsgálóbiztos eljárása pedig nem nyújthat annyi garantiát a pártatlanság tekintetében, mint a különböző pártállású tagokból álló állandó bizottság. Végre felmerülhet még az a kérdés, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke miért elnöke egyúttal az összeférhetlenségi itélő-bizot.tságnak s miért nem választ e bizottság a saját kebeléből elnököt? Ezen kérdésekre azzal felelünk, hogy az adott viszonyok között más megoldási mód alig volt lehetséges. Mert a kisorsolt itélő-bizottság, ha saját kebeléből választana elnököt, ez a bizottság kisorsolása s megalakulása után nyomban nem volna képes a tárgyalást vezetni s az ülésben a tényállást előadni az iratok előzetes áttanulmányozása nélkül. Hogy azonban az elnöknek az Ítélet hozatalára befolyása ne legyen: gondoskodva van az eljárásban azzal, hogy az elnöknek az ügy eldöntésében szavazata nincs, s hogy az itél31.
