Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

1007. szám. 241 Ép úgy kimondani kellett a 16. §. alatt, hogy a költségben marasztaló határozat végrehajtható közokiratot képez. Ugyancsak a 17. §. alatt volt szabályozandó az ősszeférhetlenségi ügyekben a tanuzás és szakértők közreműködésének kötelezettsége s az ezekből kifolyólag alkalmazandó pénzbüntetés és elzárás alkalmazásának esetei ; mert a Házszabályok e részben csak a Ház tagjait kötelezhetik. A Házon kivül álló tanuk és szakértőkkel szemben ily esetben csak törvénybe foglalt rendelkezések alkalmazhatók. Végre ugyancsak e törvényben és pedig a 18. §. alatt voltak fölveendők az ősszeférhetlenségi ügyekben előfordult hamis tanuzásmegtorlására vonatkozó rendszabályok, —a fent előadott indokokból. A 19. §. a képviselőnek, ha a törvényjavaslat 1—7. §-ok hatálya alá esik, erre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, és azt is szabályozza, hogy az illető képviselő a végleges igazolástól számított 30 nap alatt magára az ősszeférhetlenségi helyzetet megszüntetni tartozik. Az alapeszme ezen törvényjavaslat dispositióihoz alkalmazva, az 1875 : I. t.-cz. 6. §-ából lett átvéve. Ugyancsak onnan vétetett e szakasz második bekezdése. A legközelebbi általános választás alkalmával megválasztandó képviselőre nézve azonban a törvény az ősszeférhetlenségi helyzet megszüntetésére szabott határidőt 90 nappal szabja meg. E rendelkezést indokolja SLZ a körülmény, hogy a régi ősszeférhetlenségi törvény megszigorittatván, közvetlen az országgyűlés bezárta előtt emelkedik törvényerőre. Hogy tehát az újonnan megválasztott képviselőnek ideje legyen a fenti viszonyt megszüntetni, szükséges volt egy hosszabb határidőnek megállapítása. A 20. §. a már igazolt képviselőre a lemondás kötelezettségét mondja ki, ha összeférhetlen helyzetbe jut a képviselői megbízással — teljesen megegyez ez az 1875 : I. t.-czikk 7. §-ában foglalt rendelkezéssel. A javaslat azonban azt az új rendelkezést is felvette a szakaszhoz, hogy az örökösödés utján ily helyzetbe jutott képviselő lemondási kötelezettségét sokkal hosszabb, 6 hónapi időhöz köti. Uj a javaslatban az a rendelkezés is, miszerint a tárgyalásokon az ilyen képviselő sem vehet részt, mely dispositio a régi törvénybe nern volt föl véve. A 21. §. lényegében a régi törvény 8. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazza, némi átdolgozás és szabatositással. Ez külön indokolást nem igényel. A 22. §-ban ugyanazon alapelv jut kifejezésre, mint a régi törvény 9. §-ában. A javaslatban a képviselőnek optióhoz való joga világosabban kimondatott s e czélból lett a törvényszakasz átdolgozva. E szerint az a képviselő, a ki a 19., 20. és 21. §-okban foglalt kötelezettségének eleget öem tesz, ha mulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli, az optio jogával élhet s 8 nap alatt vagy az ősszeférhetlenségi helyzetet megszünteti, vagy lemond. Nyilvánvaló rosszhiszeműség esetén vagy ha a fölhívásnak 8 nap alatt eleget nem tett: a képviselő megbízása megszűntnek nyilvánittatik. A 23. §. kimondja, hogy a törvényjavaslat 10. és 11. §-a esetében (optio hel-ye úgy sem lévén) — a képviselői megbízás föltétlenül megszűntnek nyilvánítandó. A 10. §. esetében e szakasz szerint az is kimondandó, hogy az illető azon országgyűlésre újra meg nem választható. A 24. §. és 25. §. a régi törvény 10. §-ából lett átvéve. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXIV. 1896—1901. .,,