Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1007
240 1007. szám. Ha például valamely czégtag a kormánynyal üzleti viszonyban álló czégből magát kitörülteti, de azért a czég üzleteiben részt vesz vagy annak nyereményeiben osztozik; ez eljárás egyenes megkerülése volna a törvény rendelkezéseinek. Ugyanoly elbírálás alá esik az olyan igazgatósági tag, ki az állammal üzleti viszonyban álló társulatnál névleg ugyan nem, de tényleg a társulat üzleteiben vagy vezetésében érdekelve van. A második bekezdés arról provideál, hogy az oly képviselő is incompatibilis legyen, ki az állammal üzleti viszonyban álló társulatnál, a részvények vagy üzletrészek egyharmadát birja. Továbbá ugyanazon elbirálás alá esik, ha akár a képviselő, akár azon társulat, melynél az 5. §. 10. és 11. pontjai szerint érdekelve van oly társaság alapításában, azon czélzattal vesz részt, hogy az a kormánynyal összeférhetlenségi viszonyba lépjen. A 8. §. arról intézkedik, hogy a képviselő képviselői megbízásának tartama alatt milyen engedélyeket vagy kedvezményeket nem nyerhet. Ezen rendelkezések bővebb magyarázatra nem szorulnak. De magában e szakaszban meg van magyarázva, hogy új termelőnek nem tekinthető az, ki egy megszerzett ingatlannal együtt a vele kapcsolatos ilyen dohány vagy szesztermelés engedélyhez jutott, mert ez már korábbi engedély, s azt nem az államtól kapta. A 9. §. arról intézkedik, hogy azon jogcselekmények, melyek az összeférhetlenségi törvény kijátszását czélozzák, az összeférhetlenséget ki nem zárják. A 10. §-ban az a tilalom van kimondva a képviselőre, hogy bárkinek érdekében, bármely ügyben anyagi előnyökért közbenjárjon. És tekintettel arra, hogy az ilyen eljárás a képviselőre diffamáló, erre nemcsak az összeférhetlenséget megállapító tilalom maga van itt kimondva, de e cselekmény a tőrvény 23. §-ában kimondott föltétlen mandatumveszteséggel s azzal a hátráuynyal jár, hogy az ekként megbízóié veiétől megfosztott képviselő a folyó országgyűlés tartamára újból meg nem választható. A 11. §-ban foglalt incompatibilitást megállapító rendelkezések részint az 1875 : I. törvényczikkben már megvoltak, részint az 1895. évi X. törvényczikk rendelkezése átvételével kiegészíttettek. Uj esetekül csak a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése és a gondnokság alá jutás lettek fölvéve. Ezek indokolása felesleges. A 12. §. részletezve felsorolja azon ügyeket, melyekben a képviselő a kormánynál közben nem járhat. E tilalom alól azonban ki van véve, ha a képviselő a választókerület törvényhatósága, városai, községei, ottani szövetkezetek, egyesületekért, vagy általános egyházi, iskolai és culturalis érdekek képviseletében díjtalanul eljár. E rendelkezéssel az u. n. protectiós rendszert kívánta a törvény megszüntetni, különösen magánfelek anyagi érdekei fölkarolását, melyek mellett nem egy jogos magánérdek, ha ily protectióban nem részesült, háttérbe szorult, elnyomatott. Egészen kizárni a közbenjárást alig lehetséges. E szakasz második bekezdése némi enyhítése az első bekezdés túlszigorúnak látszó rendelkezéseinek. A 13. §. körülírja a »kormány« szó fogalmát, mely a törvényben gyakran előfordul, hogy a törvény alkalmazása esetén erre nézve kételyek fel ne merülhessenek s a törvény e kifejezése a bíráskodásban különbözőképen magyarázható ne legyen. A 14. §. az összeférhetlenségi ügyekben követendő eljárás szabályozását a Házszabályoknak tartja fenn; mindazáltal törvényben és a 15. §. alatt kellett szabályozni a birói jogsegély megadására vonatkozó rendelkezéseket, hogy a biró a Ház összeférhetlenségi bizottságának megkereséseit teljesíteni köteles legyen.
