Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1007
1007. szám. 239 eszközök), a milyen például egy közúti hid építésének engedélyese ősszeférhetlennek nem volt tekinthető. Az új javaslat e hiányt pótolva, egyúttal megállapította, hogy az engedélyes összeférhetlensége mikor szűnik meg; mert az egykori engedélyes évek múlva is összeférhetlen maradt volna. A 8. pont kimondja a kormány által engedélyezett bármely hasznot hajtó jog engedélyesének ösezeférhetlenségét, mig a kormány és az engedélyes között a leszámolási vagy üzleti viszony fennáll. Ilyen például az állami osztálysorsjáték, mely lehet bérleti viszony is, de, akármilyen formában létesül erre nézve az üzleti viszony, annak fennállása alatt a leszámolás befejeztéig valóságos függési viszonyt és igy összeférhetlenséget eredményez. A 9. pont a kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni czég, bank és pénzváltóüzlet tulajdonosának vagy alkalmazottjának összeférhetlenségéről szól s magyarázatra nem szorul. A 10. pont a kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet, igazgatósági, felügyelő bizottsági vagy bármely más, ott körülirt s elsorolt alkalmazottjainak ősszeférhetlenségére vonatkozik. Ezen pont alól kivétetnek a földhitelintézet, a kisbirtokosok földhitelintézete és az országos központi hitelszövetkezet igazgatóságának azon tagjai, kik a szövetkezet által választattak meg és nem lettek kormány által kinevezve. Kivétetnek n pénzintézetek és kocmány között e pontban hivatkozott törvények alapján közczélú kölcsönök tárgyában kötött szerződések. A 11. pontban az előző 1—8. pontokban körülirt jogügyletekből eredt egyéni incompatibilitás, kiterjesztetik a mezőgazdasági és iparvállalatoknak fentebb gyakrabban elsorolt alkalmazottjaira. Ugyanitt megállapíttatik bármely a kormánynyal üzleti viszonyban álló részvénytársaság, szövetkezet hasonló alkalmazottjaira, valamint a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, betéti vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagjára vagy alkalmazottjára. Ugy ez a rendelkezés, valamint, az a magyarázat, hogy az állami üzemeknek a szövetkezésbe való belépése üzleti viszonynak nem tekinthető: bővebb felvilágosításra nem szorul. A 12. pontban kimondatik az állam által segélyezett vagy kamatbiztositással ellátott társaságok, nyereségre alakult egyesülések, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalatok tulajdonosa vagy fentebb már elsorolt alkalmazottjainak incompatibilitása. A két föltétel, melynek fenforgása esetén a szövetkezetekre az incompatibilitás ezekre ftieg nem állapitható, egyike az, hogy az állami segély 6000.koronát meg ne haladjon, a másik pedig, hogy az illetők mint alkalmazottak semminemű díjazásban ne részesüljenek. A javaslat magyarázatképpen világosan kiemeli, hogy e pontban foglalt szabály alá a Magyar állam kezelése alatt álló vasutak is tartoznak. A mely vasutaknál azonban a tulajdonos vasút bevételi részesedése, az üzletkezelés költségei és a forgalom megosztása szerződésileg megállapittattak: mindaddig, mig e megállapodás változást nem szenved — ezen vasutak e szabály alul kivétettek. Az utolsó bekezdés, mely a helyi érdekű vasutaknál az állam törzsrészvényjegyzésére ^ s a postaszállitások fejében fizetett járulékra vonatkozik — magyarázatra nem szorul. A 6-ik §. a palástolt, más név alatt kötött és a törvény kijátszását czélzó szerződésekre vonatkozik, és ezekre is kiterjeszti az összeférhetlenséget. A 7. §. első bekezdése, az oly leplezett összeférhetlenségi esetek meggátlására törekszik, melyben a képviselő nem mint a kormánynyal üzleti viszonyban álló szerződő fél, hanem v «lamely összeférhetlenséget megállapitó üzletben részes, vagy valamely társaságnál mint a ^alrnazott (bár mint ilyen a külvilággal szemben nem szerepel) érdekelve van.
