Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1007
236 1007. szám. A bizottság tárgyalásai során fölvettetett az az inditvány, hogy hasonlóan a választások feletti biráskodáshoz, ruháztassék e jog nyolcz évre, kisérletképen az összeférhetlenségi, különösen az érdek-összeférhetlenségi ügyekben a m. kir. Ouriára. Az albizottság ennek folytán az előadó tervezete mellett, mely a Ház külön kisorsolt bizottságára, juryszerü eljárás mellett kivánta bizni a bíráskodást: — egy, a Caria eljárásának tervezetét magában foglaló javaslat kidolgozását is elrendelte. Miután azonban a 21-es bizottság a Ház ezen jogát magának a képviselőháznak kivánta fentartani, s a Házon kivül álló biróságra ez Ítélkezést nem volt hajlandó ráruházni: — az előadó tervezetét fogadta el tárgyalási alapul. Az előadó tervezetét a bizottság azon elvi megállapodása alapján dolgozta ki, hogy a juryszerü eljárás csak az u. n. érdek-incompatibilitási esetekre szorittassék, s a többi esetekre, melyek egyszerű ténykérdésekre vonatkoznak, a biráskodás továbbra is az eddigi incompatibilitási bizottságnál meghagyassék. Ellenben az összeférhetlenségi eljárásnak azt a nemét, mely szerint az összeférhetlenségi bizottság a nem érdek-incompatibilitási esetekben hivatva lesz eljárni — érintetlenül hagyta, egyszerű utalással a házszabályok megfelelő (129—138.) §§-aira. Miután azonban az albizottságban az eljárás tárgyalása során, az az óhaj merült fel, hogy a házszabályoknak az a része, mely eddig az incompatibilitási eljárást oly fogyatékosan szabályozta, szinte átdolgozandó volna: az ügy sürgős voltára való tekintettel az igazságügyminister úr a házszabályok ezen részét átdolgozva, tervezetét az albizottságnak előterjesztette. E két tervezet, az igazságügyministeré és az előadóé azután egyesittetvén, terjesztetett a 21-es bizottság elé, mely azt ezen alakjában a tárgyalás alapjául elfogadta s a tett módosítások után a Háznak ezennel beterjeszti. II. A törvényjavaslat ismertetése és rövid indokolása. Áttérünk most már a revisio alá vett törvény, illetve az anyagi rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat ismertetésére és rövid indokolására. A bizottság szem előtt tartotta mindenek előtt azt, hogy nem egy, egészen új tőrvénynek megalkotására, hanem az 1875:1. t.-cz. revisiójára lett kiküldve: nemcsak eme törvény szellemében igyekezett feladatát megoldani, hanem a lehetőség szerint követte a régi törvény rendszerét és beosztását is, módositva, kibővítve, szabatositva annak egyes rendelkezéseit — a szükséghez képest. Az 1875 : I. t.-czikk és a jelen javaslat közti lényegesebb eltéréseket a következőkben van szerencsénk előadni : Az 1. §-ba az 1875:1. t.-cz. 1. §. csaknem egészen átvétetett, névszerint fentartatott annak első bekezdésében kimondott s a hivatali állásokra vonatkozó általános elv; ellenben a kivételek közül kihagyatott a g) pont, mely a biztosok, kiküldöttek és megbízottakra vonatkozik ; mert még az ideiglenes jellegű megbízatások is, s még ha a Ház a távozási engedélyt megadta is, ezen megbízatások bizonyos függőségi viszonyt létesíthettek a képviselőre a kormánynyal szemben. A javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés — új. E szakasz azon rendelkezése, hogy külföldi államok diplomatiai vagy consuli testületének tagjai országgyűlési képviselők nem lehetnek, abban leli magyarázatát, hogy e functionariusok a külföldi államok érdekeit kell, hogy képviseljék, s igy mint magyarországi képviselők utóbbi kötelességök teljesítésében coliisióba juthatnak másik hivatásukkal. A javaslat 3. §-a fölvette a régi törvény 2. §-ának dispositiói mellé azt a rendelke zést, hogy a képviselő nem lehet egyszersmind a főrendiház tagja.
