Főrendiházi irományok, 1896. XIV. kötet • 602-639. sz.
Irományszámok - 1896-602
602. szám. 25 Ez az intézkedés kiegészíti az egyezmény II ik czikkében tett azt a rendelkezést, a mely szerint a sóbánya-utalványok és az államjegy-forgalom közötti Összefüggés a jelen egyezmény, megkötése napján megszűnik. Ennek az összefüggésnek megszüntetése ugyanis az államjegy-t'orgalom együttes összegének szab határt, mig az itt, a IV-ik czikkben javasolt intézkedés az államjegyek összforgalmán belül is mindegyik államjegy-czímlet összforgalmának határát megszabja és pedig akkép, hogy a megjelölt napig mindegyik államjegy-czímletből kibocsátott államjegy összege tovább nem szaporitható. Ezzel a nappal az öt-forintosok és ötven-forintosok külön-külön contingentálva lesznek. Ez az intézkedés már azért is szükséges, mert úgy az osztrák államkincstár által saját költségén foganatosítandó beváltási müvelet, a mely a jelen egyezmény megkötésétől számitott egy éven belül lebonyolítandó, mint a közös beváltási művelet, csak az esetben hajtható végre tervszerűen, folytonos figyelemmel a forgalom igényeire az egyes államjegyczímletek iránt, sőt a forgalom igényeinek bizonyos czélzatos irányításával is, ha az egyes államjegyczímletekből forgalomban levő összegek kezdettől fogva adott mennyiségeket képeznek. Tekintettel azonban arra az imént jelzett körülményre, hogy a közös költségen foganatositandó beváltás nem indítható meg azonnal, czélszerünek mutatkozik, hogy a mindegyik államjegyczímletre nézve megállapított maximális összegen belül a forgalomra alkalmatlanokká vált államjegyek ugyanoly c.zímletű új államjegyek ellenében egyelőre továbbra is át legyenek válthatók. Minthogy a jelen törvényjavaslattal együtt előterjesztett javaslatok egyike értelmében a koronaértékben való közkötelező számítás rendeltetik el, szükségesnek mutatkozik továbbá arról is"gondoskodni, hogy az államjegyek továbbra is, addig, a mig egyáltalában forgalomban vannak, ausztriai értékre szólhassanak. Ugyancsak az a körülmény, hogy a közös költségen beváltandó államjegyek bevonása nem indítható meg azonnal, a mint a törvényes felhatalmazás arra megadatott, teszi szükségessé azt is, hogy az állami pénztárak és hivatalok a nálok befolyó államjegyeket fizetéses átváltáskép egyelőre ismét ki is adhassák. À IV. czikk 3. bekezdésében utasítja a pénzügyministert, hogy a mint az államjegyeknek a forgalomban való pótlására rendelt fizetési eszközök — ezüst öt-koronások és tízkoronás bankjegyek — elkészültek, a csász. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg és a közös pénzügyministeriummal érintkezve, az öt-forintos és az ötven-forintos államjegyek fölmondásáról és beváltásáról rendeleti utón intézkedjék. Minthogy a beváltási művelet megkezdhetésének ideje — a mint már ismételten volt szerencsém említeni — összefüggésben van ama fizetési eszközöknek elkészültével, a melyek az államjegyek helyettesítésére forgalomba hozandók és minthogy e fizetési eszközök elkészülte előre pontosan meg nem állapitható, a jelen, a törvényhozás jóváhagyása esetén törvény erejével biró egyezmény az öt-forintos és ötven-forintos államjegyek fölmondásának idejét sem határozhatja meg máskép, mint, hogy azt az időpontot jelöli meg a fölmondás idejéül, a melyben a beváltási művelet is megindulhat. Megjegyzem, hogy attól az időtől számítva, a melyben a törvényhozás az államjegyek helyettesítésére javasolt fizetési eszközök előállítására a felhatalmazást az öt-koronások vereteséről és a tiz-koronás bankjegyek kibocsátásáról szóló törvényjavaslatok jóváhagyásával megadta, 1—l 1 /« éven belül ezek a fizetési eszközök előreláthatólag elő lesznek állíthatók. Az államjegyek fölmondása és beváltása iránt tehát rendeleti utón lesz intézkedés teendő, azonnal, a mint az lehetséges. Az ebben a rendeletben megteendő elvi jelentőségű intézkedéseket már a jelen törvény szabályozza, a mennyiben ugyancsak az egyezmény IV. czikkét képező további rendelkezésekben arra ad utasítást, hogy az államjegyek fölmondása és beváltása tárgyában kiadandó pénzügyministeri rendeletben: FŐRENDI IROMÁNYOK. 1896—1901. XIV. 4
