Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.

Irományszámok - 1896-595

595. szám. 4 5 egyes ujabb, czélszerűbbnek talált intézkedésekkel kibővitendő, a mely intézkedéseket az egyes szakaszok tárgyalásánál alább fogom megemlíteni. Ezek után áttérek a törvényjavaslat egyes czikkeinek, illetőleg egyes szakaszainak indokolására. Az I. czikk az 1888 : XXIV. t.-cz.-nek azon szakaszait jelöli meg, a melyek hatályon kívül helyeztetnek, illetőleg megváltoztatnak. Ezen emiitett szakaszok közül az 1888 : XXIV. t.-cz. 1. §-a azért helyeztetik hatályon kívül, mert az egetett szeszes folyadékok után fizetendő vámdíj tekintetében az 1882 : XVT. t.-czikkfl életbe léptetett általános vámtarifa módosítása iránt beterjesztett külön törvényjavaslatba a megfelelő rendelkezéseket felvettem; az 1888 : XXIV. t.-cz. 5. §-a azért helyeztetik hatályon kivül, mert az indokolás általános részében már kifejtett indokból az adómentes pálinkafőzést megszüntetendőnek találom; az 1888 : XXIV. t.-cz. 42. és 43. §-ai azért helyeztetnek hatályon kivül, mert a termelési .adó alá eső szeszfőzdékben lisztes anyagok a jövőben nem fognak feldolgoztatni, minek következtében az említett szakaszoknak csupán lisztes anyagokat feldolgozó szeszfőzdéket érintő rendelkezései tárgytalanokká váltak; az 1888 : XXIV. t.-cz. 74. §-a azért helyeztetik hatályon kivül, mert az adóval terhelt szesznek egyik területről a másik területre való átvitele megszűnik ; végre az 1888 : XXIV. t.-cz. 84. §-a azért helyeztetik hatályon kivül, mivel a tapasztalat a?t bizonyilotta, hogy elkövetett kihágási esetekben a rendes büntető eljárás abbanhagyása a törvényben megszabott legkisebb méretű pénzbüntetés teljes összegének lefizetése mellett a legritkább esetben vétetett igénybe, másrészt pedig tapasztaltatott az is, hogy az 1888 : XXIV. t.-czikkben megállapított magas pénzbüntetések, a kihágás tettesét sok esetben aránytalanul sújtották, mely okból jogérvényes bírói Ítélettel megállapított pénzbüntetéseket is gyakran kellett legfelsőbb kegyelem utján leszállítani. Az I. czikkben foglalt azon szakaszokra nézve, melyek az 1888 : XXIV. t.-cz. egyes batározmányait módosító-rendelkezéseket tartalmaznak, vau szerencsém a következő indokolást előterjeszteni : A 2. §. a szesztermelési adónak tételét, valamint a fogyasztási adónak kisebbik tételét a

z eddigi hektoliterfokonkinti 35 kr. helyett 50 krajezárban, a fogyasztási adónak nagyobbik tételeit pedig hektoliteríokonkint 45 kr. helyett 60 krajezárban állapítja meg. Az adótételek ezen megváltoztatása azonban nem képez a dó felemelést, mert az új adótételek a termelési adó, valamint a fogyasztási adó eddigi, hektoliterfokonkint 35, illetőleg 45 krajczárnyi és az eddigi szeszitalmérési adó hektoliterfokonkiut 15 krajczárnyi együttes tételeinek felelnek meg, s minthogy a törvényjavaslat egyidejűleg a szeszitalmérési adót megszünteti, az új szeszadótételek tényleg a szeszadónak a szeszitalmérési adóval való egyesiteset juttatják kifejezésre. A 3. §. a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett az osztrák-magyar vámterületen evenkint termelhető aikoholmennyiséget változatlanul az eddigi mérvben állapitja meg, és ezen alkoholmennyiségnek a közös vámterülethez tartozó területek között az indokolás általános részében már ismertetett arányban való felosztása iránt intézkedik. A 4. §. a sajtolt élesztő termelésétől járó adót változatlanul az eddigi mérvben határozza meg és annyiban módosítja az 1888 : XXIV. t.-cz. 4. §-át, hogy ennek a termelési adó a

*á eső szeszfőzdékben készített sajtolt élesztő megadóztatására vonatkozó rendelkezéseit mellőzi, minthogy ilyen szeszfőzdékben lisztes anyagok feldolgozhatók nem lesznek. A 6. §. a fogyasztási adó fizetése alul való mentességet szabályozza és az 1888: XXIV. -ez. 6. §-ának rendelkezéseitől annyiban tér el, hogy a gyógyászati czélokra felhasznált