Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
46 595. szám. I szeszre nézve adómentességet nem engedélyez, ! és hogy az eczetkészités czéljaira csak olyan szeszre nézve engedélyezi az adómentességet, a mely szesz a fogyasztási adónak kisebbik tétele alá esik. — Ezen intézkedések szükségét az indokolás általános részében tüzetesen kimutattam, s itt csak azt bátorkodom megemlíteni, hogy a gyógyászati czélokra felhasznált szesz adómentességének megszüntetése leginkább azon indokból válik szükségessé, mivel az adómentes felhasználás ellenőrzése zaklató eljárás nélkül alig lehetséges, és ennek daczára még sem lehet azt megakadályozni, hogy az adómentesen beszerzett szesz ne használtassék fel más, mint gyógyászati czélokra. Az eczetkészitéshez felhasznált szesz adómentessége tekintetében a szeszipar és a vele kapcsolatos fontos közgazdasági érdekek szempontjából tett korlátozásra nézve megjegyzem, hogy az által, hogy jövőben eczetgyártáshoz csak kontingens-szesz fog adómentesen felhasználtathatni, az eczetgyártási ipar indokolatlan sérelmet egyáltalában nem szenved, mert egyrészt az eddigi alacsony szeszárak — melyek csak a legújabb időben kezdettek némileg emelkedni — amúgy sem voltak normális áraknak tekinthetők, másrészt pedig a kontingensszesz árkülönbözete az eczetfogyasztást nem fogja annyira csökkenteni, hogy ez a csökkenés az egyes üzletek forgalmát lényegesen érinthetné. Ugyanennek a szakasznak második bekezdése a termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesznek feltételes adómentességét kiterjeszti arra az esetre is, midőn ez a szesz adómentes czélokra használtatik fel. A 7. §. a mezőgazdasági szeszfőzdék részére eddig is biztosítva volt kedvezményeket lényegesen fokozza az által, hogy egyrészt a számukra eddig is biztosítva volt jutaimi tételeket oly czélból, hogy az ipari szeszfőzdék és a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési költségei között az utóbbiaknak hátrányára fennálló különbözetet jobban kiegyenlítse, felemeli ; másrészt pedig fokozza ez a szakasz a mezőgazdasági szeszfőzdéknek eddig biztosítva volt kedvezményeket az által is, hogy azoknak üzleti időtartamát nem korlátozza az évi termelési időszaknak csak egy részére. Az által pedig, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék jövőben kivétel nélkül teljes 12 hónapon át is üzletben lehetnek, azokra az az előny háramlik, hogy a marha hizlalást kedvezőbb módon eszközölhetik, a mennyiben jövőben nem lesznek kénytelenek hizó marháikat a szeszfőzési üzlet kényszerű beszüntetése miatt bármely áron eladni. Minthogy továbbá a kisebb ipari szeszfőzdék eddig leginkább azon okból nem alakultak át tömegesebben mezőgazdasági szeszfőzdékké, mivel ilyen minőségben a termelési időszaknak csak egy részében lehettek üzletben, és ez által gazdasági érdekeik szenvedtek volna: az emiitett korlátozás megszűnése következtében a kisebb, sót még a közép ipari szeszfőzdék is előreláthatólag nagyobb számban fognak mezőgazdaságiakká átalakulni, mi által — mint már fentebb is emiitettem — egyúttal növekedni fog az a kontingens, a mely a keletkező új mezőgazdasági szeszfőzdék között leend kiosztható. A 8. §. azt az új rendelkezést tartalmazza, mely a vámvonalon át kivitt szesz után járó adóvisszatérités mérvét a termelési adó új tételének arányában az eddigi 17*/2 kr. helyett 25 krban állapítja meg. A 21. §. 2-ik bekezdése azért vétetett föl a törvényjavaslatba, mivel erjedő gabona-czefréből sajtolt élesztőt nemcsak a szesztermeléssel együttesen, hanem ettől elkülönítve is lehet előállítani, mely utóbbi esetben az a veszély fenyegeti a kincstárt, hogy a kierjedt czefre tilalomellenesen lepároltatik. A 22., 24., 25. és 30. §-ok az adó biztosítására vonatkozó általános szabályoknak abban az irányban való kiegészítéséről rendelkeznek, a mely kiegészités egyrészt az ellenőrzés hatékonyabb foganatosítása érdekében, másrészt pedig azért vált szükségessé, mivel lisztes anyagok jövőben csak a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben dolgozhatók fel.
