Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
595. szám. 39 ségü a kisebbik adótétel alá eső alkohol-készletek maradtak fenn, melyek az 1896/97-iki termelési időszak végével Magyarországban 117.811 hlitert, Ausztriában 145.201 » összesen tehát . . . 263.012 hlitert tettek ki. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a kontingens ugy Magyarországra, mint Ausztriára nézve is tényleg túlnagy mennyiségben van megállapítva, s hogy a kontingentált alkoholból most is meglevő jelentékeny fölös készletek a túltermelést állandósították, minek a szesziparra káros következményei az állandó árhanyatlásban nyilvánulnak. Vizsgálva azokat az okokat, a melyek a contingens túlnagy voltát idézték elő, a következőket lehet megállapítani : o) az 1888: XXIV. t.-cz. hatálybaléptekor — 1888. évi szeptember l-jén — megvolt jelentékeny mennyiségű szeszkészletek következtében a fogyasztásnak, az új adórendszernek már első évében, nagyobb alkoholmennyiség állt rendelkezésére, mint milyen mennyiségben a kontingens megállapittatott, s ez a körülmény volt oka annak, hogy — a mint a fentebbi adatokból kitűnik — a törvény hatálybaléptét követett első két termelési időszakban a kisebbik adótétel alá e-ő alkoholnak termelése és fogyasztása, is legkisebb mérvű volt; b) az 1888: XXIV. t.-cz. által eszközölt adó felemelés és a szeszitalmérési adónak (a kizárólagos szeszitalmérési jogosultságnak) behozatala következtében a törvény hatályainak első éveiben a szeszfogyasztás csökkenése nagyobb mérvű volt tényleg, mint a milyen mérvű csökkenés előrelátható volt, s mely csökkenés a contingens megállapításakor 15°/o-kal vétetett számításba; c) a termelési adó alá eső szeszfőzdéknek az 1888 : XXIV. t.-cz. által engedett aránylagos kedvezőbb megadóztatása következtében ezek a szeszfőzdék a szeszfogyasztás kielégítésében nagyobb mérvben vettek részt, s különösen azokban az években, melyekben kedvező gyümölcstermés következtében ezeknek a szeszfőzdéknek termelése fokozódott, a contingentait szesz fogyasztása mindig nagyobb mérvben csökkent, mit tanúsítanak az 1894/95-iki termelési időszakra vonatkozó, fentebb közölt adatok is; d) az adómentes pálinkafőzés kedvezménye a szeszadó emelése következtében ujabban, Jsmét általánosabban vétetett igénybe, minek folytán az adómentesen főzött pálinka az eddiginél nagyobb mérvben került fogyasztásra, mi a megadóztatott szesz fogyasztását ismét csökkentette; é) a termelési adó alá eső szeszfőzdék, melyeknek száma az 1888/89-iki termelési időszakban 82.689 volt, ezeknek viszonylagosan kedvezőbb megadóztatása következtében az 1893/94-iki termelési időszakban 83.999-re, az 1894/95-iki termelési időszakban pedig már 86.129-re szaporodott fel, és az ezeknek pontos ellenőrzését gátló nehézségek következtében az adó megrövidítése mellett eszközölt szeszfőzés esetei is — különösen ott, hol a, szeszfőzés hsztes anyagokból eszközöltetett — szaporodtak, mi ismét a megadóztatott szesz fogyasztására volt csökkentő hatással. Midőn tehát a kontingensnek ujabb és a tényleges fogyasztás méivének jobban megfelelő szabályozása czélba vétetik, egyúttal olyan intézkedésekről is kell gondoskodnunk, melyek a mostani kontingens túlnagyságát előidézett okokat lehetőleg egészben megszüntetik. Ilyen czélból intézkedések szükségesek az iránt: hogy a meglevő fölös kontingenskészletek eltávolittasanak; hogy a kontiugens szeszfogyasztása, illetőleg felhasználása fokoztassék; hogy a termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz megadóztatásánál alkalmazott átalányozási rendszer megszorítása mellett az ezen szeszfőzdék termeivényének megadóztatásánál eddig érvényesült kedvezmények csökkentessenek s végre, hogy az átalányozás
