Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.
Irományszámok - 1896-566
566. szám. 5 »midőn magyar részről ismélelteu az eddigi 3W°/o változallan fentartása lett javaslatba hozva, ezen számban csakis a magyar bizottság részéről tett számitás eredménye talál kifejezést, de a most fennálló arányszám nem képez egy változás alá sohasem eshető merev számot, a mi különben a törvénynyel is ellenkeznék, minthogy az 1867 : XII. t.-cz. 18. §-a egyenesen megmondja, hogy kölcsönős alku által kell meghatározni a hozzájárulási arányt, a kölcsönös alku eszméje pedig már előre is kizárja azt, hogy akár az egyik, akár a másik fél egy változás alá nem eshető fix számmal és igy mintegy ultimatummal indítsa meg a tárgyalásokat.« A magyar országos bizottság továbbá mindenkor batározottan visszautasitotta és merőben el fogad hatlannak találta az osztrák részről javaslatba hozott népességi alapot, a mely alapon az osztrák bizottság eredetileg Magyarország terhére 43 IG százalékos quótát számított ki ; de az osztrák bizottság ennek daczára ismételten kijelentette, hogy ő ezen alapot helyesnek és a magyar részről ajánlottnál jobbnak tartja és igy az osztrák bizottság a maga szempontjából minden esetre némi engedékenységnek jelét adja, midőn az elvi alaptól eltérve, a 43*i6 0 /o-ról 3d'5°/o-ra száll alá. A magyar országos bizottság, a mint emiitettük, ezen számítást merőben elfogadhatlanuak jelentette ki, nem vette azonban és most sem veheti tagadásba, hogy az általa elfogadott alap mint aránylag legjobb hozatott javaslatba és hogy némely bevételi tételek tekintetbevételénél, levonásánál vagy le nem vonásánál bizonyos nézeteltérések foroghatnak fenn, úgy hogy a kérdést némely tételek számítására nézve absolut szabatossággal eldönteni jóformán alig lehet. — Mindezeknél fogva a magyar országos bizottság elfogadta a kisebb bizottság által előterjesztett számítást és azt nem ugyan mint a magyar bizottság részéről telt formális ajánlatot, hanem inkább tájékoztatásul rövid elnöki utón az osztrák bizottság tudomására juttatni határozta. Erre Horánszky Nándor bizottsági tag kijelenté, hogy az országos bizottság ezen határozatához hozzá nem járul és azon különvéleményt nyújtotta be, mely egész terjedelmében az illető ülés jegyzőkönyvéhez van csatolva. Kijelenté egyszersmind Horánszky Nándor bizottsági tag, hogy ezen véleménykülönbség folytán a hetes albizottságból kilép, mit az országos bizottság sajnálattal tudomásul vesz, a hetes albizottságban ekként megürült helyre pedig Pulszky Ágost bizottsági tagot választja meg. Az ugyanaz nap este tartott ülésben elnök úr jelentette, hogy a bizottság által elfogadott számítást az osztrák bizottság elnökének átszolgáltatta és* hogy e számitás a két hetes albizottság legutóbbi ülésében már szóba is jött. Az osztrák albizottság tagjai készeknek nyilatkoztak, ezen számitást lételröl-tételre megvizsgálni és tárgyilagosan megítélni, de minthogy erre hosszabb idő szükségeltetik, kérik a tárgyalásoknak őszig való elnapoltatását, a mikor az osztrák bizottság tagjai a tárgyalások folytatása végett Budapestre jönnének. A magyar országos bizottság tagjai hozzájárulnak ezen indítványhoz Horánszky Nándor kivételével, a ki a tárgyalások folytatását egyáltalában nem kívánja mindaddig, mig osztrák részről az ő különvéleményében elősorolt feltételek el nem fogadtattak. Az ekként beállott többhavi szünet alatt az osztrák birodalmi tanácsnak XlV-ik ülésszaka berekesztetvén, a birodalmi tanácsban képviselt .királyságok és országok részéről kiküldött quóta-bizottságnak mandátuma is érvényét vesztette és igy új osztrák bizottság megválasztása vált szükségessé. Ezen választás 1898. szeptember 27-én, illetőleg október 3-án megejtetett és az új bizottság 1898. október 5-én megalakulván, a két bizottság elnöke abban állapodott meg, hogy a június végén megszakított szóbeli tárgyalások az akkori határozat szerint Budapesten fognak íblyláttatni, még pedig úgy, hogy a két hetes albizottság október 11-én tartandja első összejövetelét. — A magyar országos bizottság azt várta, hogy már most mindenekelőtt osztrák részről elő fognak terjesztetni azon kifogások, a melyeket a birodalmi tanács bizottséf» a magyar részről június végén javaslatba hozott számitás egyes tételeire nézve megtenni szüksége-
