Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.
Irományszámok - 1896-566
4 566. szám. részéről ezen hetes albizottság tagjaiul újból megválaszlatlak a múlt évi tagok, tudniillik Széli Kálmán elnök, Falk Miksa előadó, Hegedűs Sándor, Horánszky Nándor, Lukács Antal, Matlekovits Sándor és Tisza Kálmán, a kik egyszersmind akként lettek utasilva, hogy az osztrák albizottsággal szemben semmi kötelezettséget nem vállalván, annak javaslatait egyszerűen ad referendum vegyék és aztán a magyar országos bizottság plenumának tegyenek jelentést. A két hetes albizottság 1898. június 11-én Bécsben tartotta első összejövetelét, mely alkalommal a magyar albizottság részéről azon kívánság lett kifejezve, hogy az osztrák bizottság, bármiféle új számítási kulcs mellőzésével ejtse meg saját felfogása szerint a kormány részéről előterjesztett táblázatok alapján a quóta kiszámítását és ez által adja meg lehetőségét annak, hogy a magyar országos bizottság valamely concret javaslatról nyilatkozhassék Osztrák részről aztán ily számítás elő is terjesztetett, melynek eredménye az volt, hogy a hozzájárulási arány Magyarország részéről 38*5, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről pedig 61*5. — A magyar országos bizottság 1898. június hó 12-én tartott nyolczadik ülésében e javaslatot tárgyalván, részletesen kimutatta az osztrák számítás tarthatatlanságát és igy ezen legújabb javaslat elfogadhatlanságát, hozzátévén, hogy mindaddig, míg a két bizottság számításai közt fennálló elvi különbségek el nem hárittatnak, a maga részéről concret ellenjavaslatot nem tehet. — Erre az osztrák bizottság elnöke a magyar országos bizottság elnökét arról értesítette, hogy az osztrák bizottság kész volna a magyar bizottság részéről megjelölt elveket és kifogásokat szóbeli megvitatás tárgyává tenni, a mire a magyar országos bizottság szintén késznek nyilatkozott, azonban a szóbeli tárgyalásokra nézve rövid szünetet kért, minthogy a magyar bizottság tagjai fontos ügyek által hazaszólittattak. Ezen több napi szünet alatt a magyar országos bizottság Budapesten tartott ülést, hogy a további eljárás felett határozzon. Ez alkalommal újból tüzetes birálat alá vétetett az osztrák részről előterjesztett számítás és a hetes albizottság felkéretett, hogy az e tekintetben felmerült kifogásokat az osztrák albizottság tudomására juttassa. A tanácskozások június 25-én Bécsben újból megindultak, még pedig a június 23-án Budapesten hozott határozatok éri elmében. Ezen határozatok egy részéhez Horánszky Nándor bizottsági tag nem járult, mert határozottan és világosan kimondatni óhajtotta, hogy az osztrák bizottságtól előzetes elvi elfogadását kell kívánni a magyar bizottság azon álláspontjának, hogy az egyenes és közvetett adók összegéből, mind az átfutó tételek, mind az egyoldalúan behozott új vagy nézete szerint tágított adók, mind végre a kimutatásokban nem foglalt, de a számítás keresztülvitele alkalmával netalán felmerülő tételek kihasitandók. — Ezen indítványhoz az országos bizottság többi tagjai azonban nem járultak. A magyar országos bizottság ugyancsak június 25-én esti újra ülést tartván, az elnök jelentést telt a két hetes albizottság közt folytatott tárgyalásokról, a melyeknek folyamán az elvi kérdések alapos megvitatása után az osztrák bizottság részéről isméi ellen azon kivánság lett kifejezve, ho^y már most a magyar bizottság az általa megjelölt elvekalapján tegyen maga concret számitást és közölje azt az osztrák bizottsággal. — A magyar bizottság azon óhaj által vezéreltetve, hogy a hosszadalmas bizottsági tárgyalások valahára positiv vagy negativ, de mindenesetre határozott eredményhez vezessenek, nem vélte visszaút asilandónak az osztrák bizottság ezen kivánságát és a szóban álló concret számítás megejtésére kisebb bizottságot küldött ki, mely az elnökből, az előadóból, továbbá Hegedűs Sándor és Matlekovits Sándor bizottsági tagokból állott. Ezen kisebb bizottság a következő napon, június 26-án, a magyar országos bizottság elé terjesztette a kivánt számitást, mely szerint a hozzájárulási arány Magyarországra nézve (a határőrvidéki praecipuumot is beleértve) terme 31*997, Ausztriára nézve 68*oo3. — Ezen számítási tervezet a magyar bizottság kebelében behatóan meg lett vitatva. A bizottság túlnyomó többsége arra az álláspontra helyezkedett, mely már az 1897. évi magyar quóta-bizottság jelentésében is kifejezést talál, tudniillik hogy
