Főrendiházi irományok, 1896. XI. kötet • 523-565. sz.
Irományszámok - 1896-523
8 523. szám. 3. §-ában foglalt rendelkezéshez alkalmazkodva, az 1899. évi munkatervben sem fogom részletesen bemutatni. A fent felsorolt statisztikai ágak közül nem kell tüzetesebben kiterjeszkednem továbbá — noha az tulajdonkópen a statisztikai hivatalra nézve teljesen új adatgyűjtést képez — az útlevélstatisztikára, minthogy ezen adatgyűjtés kizárólag a belügyministeriumban közigazgatási szempontból vezetett s a belügy minister úr által időnkint a statisztikai hivatal rendelkezésére bocsátandó útlevélnaplók alapján fog történni és azzal semmiféle hatóságnak vagy magánfélnek adatszolgáltatási kötelezettsége összekötve nem lesz. Mint teljesen új, illetőleg a m. kir. központi statisztikai hivatal munkakörébe ezúttal első izben felvenni tervezett önálló jellegű adatgyűjtések részletes ismertetés tárgyát képezik ellenben azok, a melyek a 2., 3., 5. és 10. sz. alatt emlittetnek. Ezeken kivül külön meg kell még emlékeznem a népmozgalmi statisztikáról, melynek adatgyűjtő mintái közül a halálozási lap néhány kérdését megváltoztatni kívánom, s az egyházi és hitéleti statisztikáról, melynek körében a római és görög katholikusokra vonatkozó kérdőívek egyik kérdésének helyesebb szövegezése válik szükségessé. Ezek előrebocsátása után az 1899. évi munkatervbe felvett vágy a már meglevő adatgyűjtéseken tervezett s az 1897: XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében az alkalmazandó kérdőívek csatolása mellett az adatgyűjtés tárgyának és módszerének megemlítésével részletesen közlendő új munkálatokat, illetőleg változtatásokat a következőkben van szerencsém röviden összefoglalni: a) a népmozgalmi statisztikának a halálozásokra vonatkozó része; b) a ki- és bevándorlások statisztikája; c) az ország közbiztonsági állapotainak s a csendőrség ós rendőrség tevékenységének feltüntetésére szolgáló statisztika ; d) a közegészségügyi statisztika ; e) az ipartestületek statisztikája ; f) a kózizálogkölcsönüzletck statisztikája ; g) a közoktatásügyi statisztika némely ágai ; h) az egyházi és hitéleti statisztikának a római ós görög katholikus plébániákra vonatkozó része. Ezen statisztikai ágaknak rövid ismertetése, tárgyuknak és az adatgyűjtés módszerének megemlítésével, valamint annak is kitüntetésével, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik-e, alább következik : a) A népmozgalmi statisztikának a halálozásokra vonatkozó része. A népmozgalmi statisztikai adatgyűjtésnek az 1898. évi munkatervben ismertetett módszere, melynél fogva minden egyes szülöttről, házasságkötésről és elhaltról egy-egy statisztikai lap állíttatik ki, egészben véve továbbra is változatlanul fentartatik s az adatgyűjtés a halálozásokat illetőleg is csak annyiban módosittatik, hogy a halál okára vonatkozó eddigi 13. és 15. kérdések a szerzett tapasztalatok alapján szabatosabban szövegeztetnek (új minta 14. és 16. kórdőpontjai) s a statisztikai lapnak a 7 éven aluli gyermekek elhalálozása esetén a gyermek szülőire vonatkozólag kitöltendő eddigi 20—22. kérdőpontjai, a melyekre a tapasztalás szerint nehéz volt megbízható feleleteket kapni, mellőztetnek, viszont azonban a statisztikai lap egy újabb kérdéssel, az elhunyt házas egyének házasságkötésének évére vonatkozó, az új minta 11. száma alá sorozott kórdőponttal egészíttetik ki, a mely úgy a házasságok tartamának, mint a mindenkor fennálló házasságok számának megállapithatása szempontjából is kiváltképen tanulságos adatnak az anyakönyveléssel kapcsolatban való kiderítése ós a statisztikai lapon való feltüntetése remélhetőleg minden nagyobb nehézség ós a bejelentő magánszemélyeknek zaklatása nélkül lesz foganatosítható. (A módosított kérdőívet 1. a Mellékletek 19. lapján.) I>) Ki- és bevándorlási Statisztika. Tárgya az ország határain keresztül való ki- és bevándorlások, illetőleg visszavándorlások statisztikai feltüntetése, beleértve az anyaországból a társországokba és az onnan viszont az anyaországba történő átköltözéseket is. A vándorlások statisztikája, mint a természetes népesedésre vonatkozó statisztikai
