Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

72 m 356. szám. a kérdés tisztán a teendők taxativ felsorolásával oldassék meg, mert teljesen kimeríteni a felmerülhető eseteket nem lett volna lehetséges. Ezért a javaslat ezt a két módszert egyesiti s a kérdést úgy oldja meg, hogy az általános elvi rendelkezést a részletek lehető bő felsorolásával világítja meg. Ily módon ha fel is fognak merülni kétséges kérdések, azokat nem lesz nehéz helyesen eldönteni. 11. §. A szakasz bevezetésében foglalt általános rendelkezésre és a szakasz szerkezetére vonalkozó indokaimat az előbbiekben már szerencsém volt előadni, az a)—i) pontok alatt példaképen felsorolt részletek közül pedig csupán az a) és g) pontokra vonatkozólag tartom szükségesnek a következőket megjegyezni. A m. kir. állami erdőhivatalnak az a ténykedése, hogy az a) pont szerint a határokat kijelöli, a javaslat 5. §-ában és a jelen §. bevezetésében foglaltakhoz képest semmiféle magánjogi következményekkel nem járhat. Az erdőhivatal tehát ezen teendőjének végzésekor egyszerűen technikai munkát végez, mint például az a magánmérnök, a kit valamely birtokos birtoka határainak rendbehozásával biz meg. A g) pontnak az a rendelkezése, mely a m. kir. állami erdőhivatalt felhatalmazza, hogy erdei kihágás esetében a kihágók ellen, a birtokos meghatalmazása nélkül is panaszt emelhessen s a birtokost a biróság előtt képviselhesse, tényleg ellentétben áll a javaslat 5. §-ával és a jelen §. bevezetésével. Ezt a jogot azonban a m. kir. állami erdőhivatalnak nem ez a javaslat adja meg, hanem az erdőtörvény 136. §-a, mely minden kezelő erdőtisztet felhatalmaz arra, hogy a birtokost erdei kihágást esetekben külön meghatalmazás nélkül is képviselhesse. 12. §. Ennek a §-nak az indokait is előadtam már fentebb a fejezet általános indokolásában. Tájékozásul azonban tisztelettel megjegyzem, hogy a m. kir. állami erdőhivatal hatáskörét a közigazgatás körében főleg a következők fogják képezni. Közreműködik az erdőrendészeti hatóság felhívására a véderdők és beerdősitendő kopárok hatósági kijelölésénél, s a kijelölt területek határainak kijelölésénél, önként érthetőleg még akkor is, ha ezek a területek nem a kezelése alatt álló erdőkhöz tartoznak; közreműködik továbbá az erdei rovarok pusztításának vagy tovább-terjedésének és más elemi csapások károsításainak megakadályozására kiadott erdőrendészeti intézkedések végrehajtásánál; véleményt ad a gyámhatóságnak a gyámság QS gondnokság alatt állók tulajdonában levő erdők kezelése és értékesítése tekintetében; kezeli az állami, törvényhatósági vagy más, hatósági felügyelet alatt álló alapokból létesített erdei fa csemetekerteket stb. 13. §. \ A §. első bekezdése és második bekezdésének első mondata a 11. §-szal szemben, mely a m. kir. állami erdőhivatal hatásköréről szól, a birtokosok teendőit szabja meg, szintén általáuos rendelkezéssel és egyszersmind a részletek lehető felsorolásával. Gzélja ezen rendelkezéseknek az, hogy a határvonalat a m. kir. állami erdőhivatal és a birtokosok hatásköre között még világosabban kijelölje. A §. utolsó mondatában foglalt kivételt a ll.§-ban és a jelen szakasz előbbi részében foglaltakkal szemben azért tartottam szükségesnek felvenni a javaslatba, mert előfordulhatnak esetek, midőn a birtokosok magánérdeke mellett a közérdekek szempontjából is kívánatos lehet az, hogy az állami kezelésbe vett erdőknél azokat a teendőket is az állami közegek végezzék, melyek különben a birtokosek feladatai közé tartoznak.