Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-356
68 356. szám. terv szerint kezelendők, ha magánbirtokosok tulajdonát képezik; a b) és c) pontban emiitett kopárokra nézve azonban már a 3. §. második bekezdésében megfelelő intézkedést kellett felvennem. A 2. §-ban emiitett erdőkön kivül a magánbirtokosok többi erdeire részemről az állami kezelést nem tartanám indokoltnak kiterjeszteni, de ez nem is volna lehetséges, mert a magánbirtokosok alig egyeznének bele abba, hogy erdeik az erdőtörvény 17. §-ának hatálya alá helyeztessenek, már pedig e nélkül t az állami kezelés itt sem volna életbe léptethető. 3. §. Az ezen §-ban foglalt intézkedések indokait a megelőző szakaszoknál már részletesen szerencsém volt előadni. Itt tehát csupán azt emlitem meg, hogy a §. első bekezdésének utolsó részében a legeltetésre és alomgyüjtésre nézve foglalt megszorító rendelkezést főleg csak a volt úrbéresek megnyugtatására láttam szükségesnek felvenni ; mert szorosan véve erre a rendelkezésre nem lett volna szükség. Az üzemterveket ugyanis a 15. §. szerint az állami közegek a birtokosok kívánságának figyelembevételével kötelesek elkésziteni, az elkészitett üzemterveket pedig a földmívelésügyi minister vizsgálja felül és hagyja jóvá, tehát annak a tárczának a vezetője, a kire az állattenyésztési érdekek gondozása is bizva van. Fel sem tehető tehát, hogy az üzemtervekbe a birtokosok ellenére olyan intézkedések vétessenek fel, a melyek az erdei legeltetést az állattenyésztés megkárosításával indokolatlanul korlátoznák, különösen az olyan erdőkben, a melyek az úrbéri rendezés alkalmával legelőilletőség fejében adattak ki a volt úrbéreseknek. 4. §. Annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a törvényhatóságok, törvényhatósági joggal felruházott városok és rendezett tanácsú városok erdei, tekintettel jövedelmezőségükre, az állam kezelésébe adandók-e, vagy pedig azok kezeléséről a birtokosoknak keli gondoskodni, azért tartottam szükségesnek a javaslat ezen pontjában a belügyi és földmívelésügyi ministerek egyetértő elhatározására bizni, mert az ilyen kérdések rendesen személyi kérdésekkel hozatnak kapcsolatba, s ilyenkor a helyi hatóságok a különféle befolyásokkal szemben nem mindig képesek oly függetlenül és tárgyilagosan határozni a kérdésben, a mint azt a dolog érdeme megkívánná. De másfelől e kérdés megítélésénél szakszempontok is merülnek fel, melyeket a szakminister mindenesetre megfelelőbben mérlegelhet, mint a birtokosok és a helyi hatóságok, melyeknek szakközegek nem is állanak mindig rendelkezésükre. 5. §. Ezt a szakaszt is főleg a birtokosok megnyugtatása czéljából tartottam czélszerûnek a javaslatba felvenni. Mert az állami kezelés hatáskörét szabályozó III. fejezet rendelkezései különben is határozottan kizárják azt, a mit ez a szakasz eltilt, hogy t. i. az állam a kezelésébe vett erdők és kopár területek állaga és hasznai felett rendelkezhessék. 6-7. §§. Miután az állami kezelés csak az 1. és 2. §-okban meghatározott feltételek alapján léptethető életbe, ezek a feltételek pedig változhatnak és teljesen meg is szűnhetnek, önként következik, hogy az állami kezelés sem lehet állandó Ennélfogva a 6. és 7. §-okban szükségesnek láttam a megszüntetés kérdését is szabályozni.
