Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

356. szám. 63 megoldására is módot nyújt: ugyancsak a m. kir. állami erdőhivatalok fogják teljesíteni a kezeléssel járó munkálatokat azon magán véderdőkön és magán kopár területeken is, a melyeket a földmivelésügyi minister, a birtokosok kérelmére ügykörükbe utal; és végül a. m. kir. állami erdőhivatalok fogják ellátni — azon törvényhatóságokban, a melyek területére működésük kiterjed — a közigazgatás körében előforduló erdészeti szakteendőket is. Az állami erdőkezelés költségeit, miként jelenleg, a törvényjavaslat szerint is az állam fogja viselni ; a kiadások megtérítéséül azonban az erdőbirtokosok a földmivelésügyi minister által, törvényhatóságonkint, öt évről — öt évre megállapitott évi kezelési átalányösszeget lesznek kötelesek fizetni, mely átalányokat azután úgy, mint jelenleg is történik, a közigazgatási bizottságok fogják kivetni az egyes erdőbirtokosokra. A különbség e tekintetben csak az lesz hogy az évi járulékok nem csupán az erdők és kopár területek kiterjedése arányában fognak kivettetni, — mint eddig történt, — hanem a kivetésnél a jövedelmezőség is figyelembe fog vétetni, a mi nemcsak méltányos, de igazságos is, mert a jobban jövedelmező erdők rendszerint több munkát is adnak a kezelő erdötiszteknek. Ezen kivül a törvényjavaslat szerint a behajtásról nem a törvényhatóságok fognak gondoskodni, hanem ez a közadók módjára fog történni. Szigorúan az állam pénzügyi szempontjaiból kiindulva, a törvényjavaslatnak a költségre vonatkozó intézkedéseit úgy kellett volna megállapítani, hogy a törvényhozás az állami költségvetés megállapításakor az állami erdőkezelés költségeinek teljes megtérítését is követelhesse az érdekelt birtokosoktól. Ezt a javaslat az első 5 év után nem is zárja ki, de az első átmeneti időszakot illetőleg kötelességemnek tartom megemliteni, hogy az itt szóban forgó erdők birtokosainak anyagi helyzete ma még olyan, hogy az összes költségeket kivetni a birtokosokra egy ideig nem volna méltányos, sőt egyes vármegyékben nem is volna lehetséges. Ezért a javaslat az első öt éves időszakra nézve úgy intézkedik, hogy a földmivelésügyi minister által megállapitott kezelési átalány ezen idő alatt a birtokosokra vármegyénkint területaránylag nem róhat nagyobb terhet, mint a mekkorát a szerződés alapján állami kezelésbe vett erdők, ott pedig, a hol az állami kezelésbe vétel még nem történt meg, a közös kezelés alatt álló erdők birtokosai a törvény életbe lépése előtti évben viseltek. A jelenleg állami kezelés alatt álló erdők birtokosaival szemben egyébiránt a terheket nem is lehetne igazságosan egyelőre emelni, mert ez ellentétben állana a megkötött szerződésekkel. Ha azonban ezekkel szemben a jelenlegi statusquo tartatik fenn, a többi birtokossal szemben sem volna méltányos más álláspontra helyezkedni. Igaz ugyan, hogy ilyen módon a törvényjavaslat életbeléptetése egyelőre az államra is terheket fog róni, de az állam által hozandó anyagi áldozat, mint alább kimutatni szerencsém lesz, aránylag nem oly nagy, hogy a miatt az itt szóban forgó fontos feladatok megoldását elhalasztani lehetne. Ez a lényege a törvényjavaslat első czímének. A részletekre vonatkozólag a következőket vau szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Fejezet. Általános rendelkezések. Ez a fejezet az állami kezelés tárgyát képező erdőket s továbbá az állami kezelés életbeléptetésének és megszüntetésének feltételeit határozza meg. Ezenkivül az állami kezelés czélja és hatásköre tekintetében felmerülhető félreértések és aggályok megszüntetése czéljábó) előre is jelzi (az 1. §. bevezetésében), hogy az állam a kezelés átvételével csupán azoknak a szakteendőknek ellátásáról kivan gondoskodni, a melye-