Főrendiházi irományok, 1896. VII. kötet • 325-353. sz.

Irományszámok - 1896-346

346. szám. 93 A nyílt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Támasztó és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az, tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg malter nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai, a mennyiben ilynemű műtárgyak ezen a vonalon egyáltalában kivitelre kerülnének, kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán felmerülő esetekben történendő megállapításhoz képest — fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett falazott lábazatokon fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpáiya elrendezését és szerkezetét illetőleg az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatní. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapodás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; Oso méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben, mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása, vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netán más helyen külön előirt vagy előirandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatní. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy Oso m.-nél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0

#

80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. A vashordszerkezetü műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, Uogy a hidtörzskönyvek nz érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabály-