Főrendiházi irományok, 1896. V. kötet • 180-274. sz.
Irományszámok - 1896-181
72 181. Bzám. Minthogy pedig a budapest-brucki vonalon közlekedő nagyszámú gyors-, személy-, élőés egyéb gyorsteher-vonatok rendes és késedelem nélküli közlekedéséhez igen fontos kereskedelmi és vasutüzletkezelési érdekek fűződnek, ennélfogva ezen, a nyugot felé irányuló kiviteli forgalmunk szempontjából nagy fontossággal biró vonal szállító képességének megfeleli) emelését, illetve a budapest-győri vonalon második vágány kiépítését sürgősen szükségesnek tartom. Ezen 129 kilométer hosszú s részben nehéz terepviszonyok között létesítendő második vágány költségére 6,000.000 forintot irányoztunk elő, 8 magát az építést hat évre felosztva akként szándékozunk végrehajtatni, hogy első sorban is fokozatosan oly vonalszakaszokon építtessék ki a második vágány, melyeken egyrészt a munkálatok könnyűek, tehát az új vágány rövid időn üzembe lesz vehető, másrészt az állomások egymástóli nagy távola miatt ezen második vágányra a legnagyobb szükség van, mi által el fog éretni az, hogy évről-évre az új szakaszok megnyíltával a vonal teljesítő képessége mindjobban és nagyobb mérvben fokoztaíni fog. Az évenkénti felosztás a következő : Az 1896/97 évekre \ . 200.000 frt » 1898 évre 1,000.000 » » 1899 » 1,500.000 » » 1900 » 1,500.000 » » 1901 » 1,000.000 » * 1902 » 800.000 » Összesen . . 6,000.000 frt. 12. tétel: A Síólnok-czeglédi vonalon második vágány létesítésére Q00.000 forint. Az ország keleti és délkeleti részéből Szolnokon át Budapest felé irányuló forgalom a rákos-ujszászi vonalat már annyira túlterheli, hogy tekintettel a forgalom állandó emelkedésére ezen pálya mentesítéséről a legközelebbi időben már szintén gondoskodni kell. Ezen vonal menetrendébe ugyanis legfeljebb 26 tehervonat vehető fel, a közlekedő 6 gyors- és 14 személyvonaton felül. Miután azonban a személyvonatok a forgalom emelkedése folytán legközelebb újból s<aporittatni s ennek folytán a menetrendbe bevehető tehervonatok csökkenni fognak, ezen vonal már a legközelebbi időben nem lesz képes a budapest-aradi, kolozsvári és debreczeni irányok nagy forgalma követelményeinek megfelelni. Megnehezíti különösen e vonalon a teherárúforgalom akadálytalan lebonyolítását azon körülmény, hogy a sok irányból jövő és menő személyvonatok a Vonalat a napszak bizonyos időszakában annyira igénybe veszik, hogy ugyanakkor tehervonatok alig közlekedhetnek. Minthogy pedig a szolnoki irányból az igen nagymennyiségű élő szállítmányon kívül, a székes főváros számára szolgáló igen jelentékeny mennyiségű élelmezési és egyéb, gyors romlásnak alávetett árúczikkek is szállitandók, melyek a gyors és késedelem nélküli továbbítást feltétlenül kívánják, ennélfogva, hogy ezen árúk a személyszállító vonatok általi hátráltatás nélkül a nap bármely szakában késedelem uélkül elszállíthatok legyenek, feltétlenül szükséges, hogy Budapest és Szolnok között kétvágányú pálya álljon rendelkezésre. Ezen czél elérésére első sorban az a megoldás terveztetett, mely szerint a rákos-újszászszolnoki vonal második vágánynyal láttatott volna el. Minthogy azonban a második vágány kiépítése e vonalon, melynek irányviszonyai se kedvezők, jelentékenyebb költségekbe kerülne.
