Főrendiházi irományok, 1896. V. kötet • 180-274. sz.
Irományszámok - 1896-181
181. szára. 53 A katona- és polgári utasok száma ugyanezen idő alatt — az azóta államosított vonalakat is beleértve — kereken 10,700.000-ről 42,800.000-re és a fizető teherforgalom 11,300.000 tonnáról 20,210.000 tonnára szökött. Hogy ezen fejlődés nemcsak a hálózat kiterjesztéséből folyó aránylagos növekedés, hanem a forgalom nagy arányú intensiy emelkedésének is eredménye, bizonyítják a m. kir. államvasutak tulajdonát képező és saját számlájára kezelt vasutak forgalmából számított következő statistikai egységtételek: 1 pályakilométerre esett 1886. évben 1.448 utas 1 » » » 1895. » 4.523 » Az emelkedés 2'13°/o. pályakmterre esett 1886. évben » » » 1895. » » » » 1886. » » » » 1895. » » » » 1886. » » » » 1895. » 85.406 személykilom. 211.051 » » 1.651 szem.-vonatkilom. 2.619 » > 23.682 személy-kocsi-tengelykilom. 55.023 » » » A teherforgalomnál: 1 pályakmterre esett 1886. évben 1 » » » 1895. » 1 » » » 1886. » 1 » » » 1895. » 1 » » » 1886. » 1 » » » 1895. » 1.963 tehervonat-klmtr. 2.774 » » 135.038 teherkocsi-tengelyklmt. 211.238 » » 260.303 fizető teher-tonnaklmtr. 385.863 » » » Az 1896. évi forgalomra vonatkozó egész évi statistikai adatok ez idő szerint ugyan m ég nem állanak rendelkezésre, mert az erre vonatkozó statistikai anyag feldolgozása jelenleg van folyamatban, de az ezen évben tényleg lebonyolított forgalom után ítélve és nem is számítva a forgalomnak az ezeréves országos kiállitás által előidézett emelkedését, ezen évben is a forgalom további jelentékeny természetes emelkedést mutatott. A forgalom ezen nagymérvű emelkedésének következménye, hogy a szükségletek is nagyobb arányokban növekedtek, semmint azok az évi államköltségvetések keretében felvett re ndes beruházási és az időnkint engedélyezett rendkívüli hitelek segélyével kielégítést nyerhettek volna. . A szükségletek növekedésére a forgalom emelkedésén kivtil még más tényezők is befolyást gyakoroltak, melyeket nem szabad említés nélkül hagyni, midőn a m. kir. államvasutak pénzügyi és üzleti viszonyaival foglalkozunk. A m. kir. államvasutak hálózata nem jött létre elcre megállapított és arányosan kidolgozott tervezetek alapján. Magának a törzshálózatnak alapjai az ország pénzügyi viszonyainak °ly korszakában rakattak be, midőn a jövendő fejlődés esélyei nem vétethettek számításba, me rt az állam pénzügyi eszközei a közvetlen forgalmi szükséglet kielégítésén túl nem voltak fénybe vehetők. A pénzügyi helyzet által megszabott takarékosság kényszere lépten-nyomon me glátszik vasúti intézményeinken, melyek egyáltalán szerényebb igények szolgálatára rendezettek be az első létesítés alkalmával.
