Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-131
131. szám. 41 A §. a bizonyos esetekben elszámolás terhe alatt adott előlegekre vonatkozó számadás rendjét határozza meg, a minek szükségessége bővebb indokolást nem igényel. Hazai törvényeink értelmében (1848 : III. és IV., 1867 : X. t.-cz.) minden évre külön budget-törvény lévén alkotandó, ebből Önként foly, hogy az egyes budgetévek úgy a háztartási kezelés, mint a zárszámadás tekintetében egymástól szorosan elkülönitendők, tehát meg nem engedhető az, hogy az egyik évre megszavazott bármely hitel egészben vagy részben a másik évre átruháztassék. Az egy évi budget elvét tartotta szem előtt a képviselőház, midőn az 1876. évi május 11-én 1.563. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatának 1. és 2. pontja alatt kimondotta, hogy: 1. a múlt évből fenmaradt hitelt a következő évnek szolgálatára újabb meghatalmazás nélkül felhasználni nem szabad és 2. a folyó évi hitel a következő költségeinek rovására nem utalványozható. Ez utóbbi pontot az 1889. évi országos határozat is megujitotta. A §. második bekezdésében fölvett rendelkezés a valódi kiadásoknak vagy bevételeknek az átfutok közt való elszámolását tiltja meg. Az »átfutó« kiadások és bevételek ugyanis egyenértékű megtérítést vonván maguk után, csak a pénztári mérlegre birnak hatással, a vagyonmérlegre' azonban hatástalanok és a budget mérlegét sem érintik, s ennélfogva a tulajdonképeni budgetkezeléstől, mely a zárszámadás I. részében foglaltatik, elkülönitve annak II. részében vannak feltüntetve és jelzett természetüknél fogva a költségvetéssel nem állíttatnak szembe. Nem engedhető meg tehát, hogy a zárszámadás II. részében oly kezelések forduljanak elő, melyek valódi kiadásokat vagy bevételeket képeznek, végeredményükben a budget-számadás mérlegére tényleg hatnak s ennélfogva a zárszámadás I. részébe tartoznak s a mennyiben költségvetési fedezet reájok megszavazva nincsen, ott indokolandók is. Másrészt az itt ideiglenesen elszámolt ily kezelések rendszerint csak későbbi években nyernek a zárszámadás I. részében kifejezést és ez által nem érvényesülhet az egy évi budget elvének az a további folyománya sem, mely szerint minden kiadás vagy bevétel annak az évnek terhére vagy javára veendő számitásba, a melyben jogezíme gyökeredzik. A személyzeti és fizetési állomány megállapításához ugy az államkincstárnak, mint az egyeseknek oly fontos és számos érdekei fűződnek, hogy annak jóváhagyása feltétlenül a törvényhozásnak tartandó fenn. Ebből folyólag oly járandóság nem utalványozható, mely a jóváhagyott fizetés és személyzet állományi rendszeren nem alapszik. V szolgálat és a kincstár érdekei megkövetelhetik, hogy időközben egyes esetekben az üresedésbe jövő magasabb állás helyett egy kisebb fizetési osztályba tartozó állásba neveztessék ki egy-egy tisztviselő; (például egy ministeri tanácsos helyett egy osztálytanácsos). Ezen lehetőséget a szakasz utolsó bekezdése tartja szem előtt, megjelölvén mégis azon korlátot, hogy a költségvetéstől való ily eltérés sem a személyzeti létszámot nem emelheti, sem az engedélyezett személyzeti kiadásokat. g szabály azonban nem érinti az 1895. évi IV. t.-cz. 19. §-ának második bekezdését, mely csak a fizetési fokozatok körén belül netalán elért megtakarításokra vonatkozólag engedi meg, hogy a megtakarított összegek a költségvetési hitelen belül már időközben is a magasabb fizetési fokozatok arányos rendszeresítésére fordithatók. PÓRENDI IROMÁNYOK. IV. 1896—1901. 6 39. §.-hoe. 31. §.-hoM. 33. S.-hoM.
