Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-131
40 131. szám. idő maradna, viszont az állami számvevőszék is a zárszámadást korábban készíthetné el s úgy a költségvetés, mint a zárszámadás kellő időben való kinyomatásáról gondoskodni lehetne, a mi most a munkaerő megfeszítésével is alig érhető el. Minthogy azonban ez a kérdés már vita tárgyát képezte a zárszámadások ügyében működött szaktanácskozmány kebelében is, s ez alkalommal így döntetett el, hogy a 3 havi pótkezelés az administrate igényeire való tekintettel föntartandó: a törvényjavaslat sem tért el az eddigi gyakorlattól. Ez a §. budgetrendszeriinknek tgy sarkalatos tételét foglalja magában, a midőn az 1889-iki országos határozat I. pontjáva? összhangzólag kimondja, hogy a pótkezelés végéig ki uem utalványozott hitelek elévülnek és új törvényhozási felhatalmazás nélkül azontúl fel nem használhatók. Ez a §. az építkezési, valamint az építkezési jelleggel bird átalakítási vagy felszerelési hitelekre nézve kivételt állapit meg a 24. §. a) pontjában kimondott általános szabály alól. Ez a kivételes reudelkezés lényegében azonos a többször emiitett 1889-iki országos határozat I) pontjának ide vonatkozó részével. Az előző 27. §. az építkezési, valamint épitkezébi jelleggel biró átalakítási vagy felszerelési hitelek lekötésének általános elveit foglalja magában, a 28. §. ellenben közelebbről megállapítja azokat a módozatokat, melyek szerint ezen általános elvek budget-rendszerünkre való tekintettel alkalmazandók. Az országos határozatnak a 27. §-ba foglalt kivételes rendelkezésének czélzata tulajdonképen nem volt és a nélkül, hogy az egy évi budgetrendszert teljesen megbontanók, nem is lehet más, mint módot nyújtani arra, hogy az elmúlt évben már a végrehajtás stádiumába lépett oly nagyobb méretű építkezések vagy felszerelések, melyeknek végrehajtása terjedelmes előmunkálatokat igényel s melyek olykor a költségvetés megszavazásánál beállott késedelem vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok s egyéb akadályok miatt az év végéig be nem fejezhetők, az azokra megszavazott hitelek terhére a budget-évet követő évben folytathatók és bevégezhetők legyenek\ Ez az intézkedés azonban, mely egy évi budgetrendszerünkön amúgy is csorbát ütött s ugy a számvitelt, mint az ellenőrzés gyakorlatát szövevényesebbé tette, nem nyerhet oly széles értelme, zést, a mely azt kivételes jellegéből teljesen kivetkőztetné. Jelesül nem alkalmazható a hitellekötés oly kisebb jellegű, az administratio rendes keretébe tartozó helyreállításokra, a melyek olykor csak néhány száz forintra, sőt sok esetben ennél kisebb Összegekre mennek, még kevésbbé volna megengedhető, hogy az épitkezési hitelek más tárgyakra köttessenek le, mint a melyekre megszavaztattak, vagy hogy a lekötött hitelek nem is azokra a tárgyakra használtassanak fel, a melyekre lekötve vaunak. Továbbá nem volna megengedhető az sem, hogy a hitelmaradványoknál nagyobb összegek, vagy épitkezési költségekhez való hozzájárulási összegek köttessenek le, avagy végül a hitellekötés feltételeinek hiányában hitelmaradványok további rendelkezésre letétbe vagy takarékpénztárba helyeztessenek. Mindezek által az idézett országos határozat világos intentiójától eltérőleg az egyéves budgetrendszer illusoriussá válnék s az évek közötti hitelátruházásoknak tág tér nyittatnék ; az ellenőrzés teljesen összebonyolittatnék és számos ily természetű kiadás egészen elvonatnék a törvényhozás ellenőrző tudomása alól. Mindamellett, hogy az előadottak az országos határozatban is kétségtelenül igy értelmeztettek s hogy az 1895. évi október hó 23-án tartott ministertanács — tekintettel a kezelésben előfordult számos eltérésre — az állami számvevőszék kezdeményezésére ezeket az elveket kifejezetten is szabályul kimondotta, mégis mivel ezen elvek a budgetjog és budgetrendszer szempontjából oly nagy fotossággal birnak, különös súly fektetendő arra, hogy azok magában a törvényben nyerjenek határozott kifejezést. 86. §.-hoz. »7. §.-hoz. $8. §.-Jioe.
