Főrendiházi irományok, 1896. II. kötet • 63-110. sz.

Irományszámok - 1896-89

r>s 89. szám. ministerium képviseltjének ezen adatok és iratok betekintésére alkalom nyújtatott, valamint a határvillongások eredete és fejleménye felöl a szükség' adattak, az összbizottságnak 1887. évi január 17-én tartott első összejövetele alkalmából egy bizalmas és nem kötelező eszme. • jlődött. A kölcsönös megvitatásokIn')! kitűnt, hogy a bizottság előtt levő különböző határ- és kataszteri leírásoknak a terepre való alkalma a mint azt az 1 : 25.000-nyi mértékben készíteti bizottsági térkép láttatja, ezen leírások mindegyike különböző s egymástól lényegesen eltérő eredményre vezet. A bizottság ennélfogva feladatának tartolta mindenekelőtt a yiszályos határ menetén az állandó pontokat kipuhatolni, melyekre nézve a különböző határleírásokban több vagy kevesebb határozott és hasonnemű támpontok találhatók. Ezen feladattal I lebb Kiszely min. oszt. tanácsos és Pawlowsky építészeti tanác a bizottságnak műszaki tagjai lettek megbízva, kik részéről tanácskozásukba kir. közös hadügyministerium kép. is b< le vonatott. tság a t évi január hó 22-én tartott ülésében az albizottságnak javaslatai folytán abban állapodott meg, hogy a fentemlitett állandó pontok gyanánt a következők ösmerendők el : í. a bizottsági térképen mint PriporuCandri jelzett pont, mely mintegy 240 méter távolságban délnyugatnak a háromszögelési ponttól (magassági n Cote 1.117) fekszik, a hol a fennálló országos és kataszteri határ az államutat átmetszi ; 2. a Dealu-Russ-on Poiana-Tamasúlui és Poiana-Russului kőzött levő s 1.113 magassági rnérjegygyel ellátott pont : 3. a Zimbrului (Gifor) pataknak a Dornia patakkal va! inal, mely mint » méter távolságban délnek fekszik, a Dornisora patakon 953 magassági rnérjegygyel ellátott ponttól ; sieht unterzogen und beiderseits dem Vertreter des k. u. k. gemeinsamen Reichskriegsministeriums Einsicht in diese Akten und Behelfe gegeben, sowie auch die nothwendigen Informationen über die Genesis und Entwicklung der Grenzdifferenzen ertheilt hatten, fand bei der ersten Zusammentretung der Gesammtkommission am 17-ten Jänner 1887 ein freundschaftlicher und unverbindlicher Gedankenaustausch statt. Nach diesen Erörterungen ergab sich, dass die Anwendung der verschiedenen der Commission vorliegenden Grenz- und Gatastralbeschreibungen auf den Terrain, wie ihn die Commissionskarte im Maassstabe von 1 : 25.000 genau darstellt, bezüglich jeder einzelnen dieser Beschreibungen zu wesentlich von einander differirenden Resultaten führe. Die Kommission musste es daher als ihr»- Aufgabe betrachten, vorerst jene Fixpunkte im Zuge der streitigen Grenze zu ermitteln, für welche in den verschiedenen Grenzbeschreibungen sich mehr oder weniger bestimmte und gleichartige Anhaltspunkte finden. Mit dieser Aufgabe wurden zunächst die technischen Mitglieder der Commission, Sektionsrath v. Kiszely und Baurath Pawlowsky betraut, welche ihrerseits den Vertreter des k. u. k. gem. Reichskriegsministeriums zu ihren Berathungen zuzogen. Auf Grund der Anträge dieser Subcommission einigte sich sodann die Gesammtcommission in ihrer Zusammentretung am 22-sten Jänner 1887 als solche oben bezeichnete Fixpiinkte die folgenden anzuerkennen ; 1. den in der Commissionskarte als PriporuCandri bezeichneten Punkt, welcher circa 240 M« 1er südwestlich von dem Triangulirungspunkte (Cote 1.117) liegt, woselbst die bestehende Landes- u. Catastral-Grenze die Reichsstrasse schneidet ; 2. den mit 1.113 cotirten Punkt auf dem Dealu-Russ, zwischen dem Poiana-Tamasului u. Russului ; 3. den Zusammenfluss des pareu Zimbrului (Cifor) mit dem pareu Dornisora, welcher circa 200 Meter südlich mit 953 cotirten Punktes am Dornisora Bache liegt;