Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
5 döntsön,, és az olasz practicusok szintén szakértők leletét és véleményét követelik ölési cselekmények esetében a »corpus delicti« megállapításához. A Carolina szintén nem tartalmaz még általános intézkedést, hanem csak az emberi élet elleni bűntettnél rendeli a szakértők alkalmazását. A német közönséges jog és az ennek alapján keletkezett particularis német törvények már részletesebb rendelkezéseket tartalmaznak. Ilyen már a/, 1803-iki osztrák büntető törvény (II. rész 240. §.) és a porosz Criminalordnung(138., 140., 328., 333. §§.). A bajor büntető törvénykönyvnek 245. §-a a későbbi törvényhozásoknak sokáig- mintául szolgált, de a későbbi thiiringiai, osztrák és szász törvények az 1843-iki württembergi törvény 91. §-át tökéletesebbnek találták, ezt vették át szórói-szóra. Ugyancsak a württembergi törvényből vették át a későbbi perrendek a halál okának meghatározására vonatkozó és most is helyesnek tartott rendelkezést. E jogtörténeti előzményeken, de főleg az 1803-iki és az 1853-iki osztrák, valamint a württembergi törvényeken nyugszik a német birodalmi perrendtartás hetedik, illetve az 1873-ik't osztrák törvény tizenegyedik fejezete. A franczia positiv jog igen mostohán bánt cl a szakértők kérdésével. A »code d'instruction criminelle« csupán két ezikkben (43., 44. czikk) tesz említést a szakértőkről és pedig ama fejezetben, mely a kir. ügyésznek íettenkapás esetében (flagrant délit) való rendkívüli hatásköréről rendelkezik. A 43. czikk felhatalmazza a kir. ügyészt, hogy egy vagy két személyt magával hozhat »présumées par leur art ou profession capables d'apprécier la nature et les circonstances du crime ou délit«. A 44. czikk pedig kimondja, hogy ha erőszakos halál gyanúja forog fenn »se fera assister d'un ou de deux officiers de santé, qui feront leur rapport sur le causes de la mort et sur l'état du cadavre«. Ez az egész, mit a franczia tételes jog a szakértőkről tartalmaz. A gyakorlat úgy segített magán, hogy a »code« 61. czikkét, mely szerint a \izsgálóbirónak kötelessége mindent megtenni, a mi az igazság felderítésére szükséges, úgy magyarázta, hogy a szakértői szemlét is minden birósági közeg és az eljárás minden szakában teljesíthet. Az uj franczia Le Royer-féle javaslat már önálló fejezetben »Du constat et de l'expertise« (48—54. czikk) intézkedik, de nem oly kimerítően, mint szükséges volna, és mind a senatus, mind a képviselőház bizottsága módosítandónak is tartotta azokat az intézkedéseket. A belga javaslat előkészítése alkalmával a franczia törvénynek érintett fogyatékosságát felismerték s szintén bővebb rendelkezéseket vettek fel a szakértőkre nézve (I. k. 90 — 96. ez.). Valamint a franczia, úgy a belga gyakorlat szerint a szakértők tevékenysége önálló. A biró kiadja az »ordonance«-t } melyben a szakértői szemlét elrendeli, kinevezi a szakértőket és felteszi a hozzájok intézendő kérdéseket. Jogában áll a bírónak a szakértők működésénél jelen lenni, a jelentést (rapport) azonban mindig maguk a szakértők szerkesztik. A bíróság, esküdtszéki esetekben az elnök, »pour éclairer sa conscience« hivatalból vagy indítványra belátása szerint elrendelheti az » expertise«-t. A terhelt jelenléte nemcsak a vizsgálatban, hanem még a főtárgyalás alkalmával elrendelt szakértői szemlénél is ki van zárva, kivéve, ha az utóbb esetben a szakértők működése az ülésben történik. A szakértői szemlének, mint bizonyítéknak erejét szabadon mérlegelheti a biró. Az angol jogban a hullaszemlére nézve máig is fennáll az ősrégi »Coroners Jury« intézménye, mely azonban tisztán rendőri természetű. Kötelessége e jurynak azoniml a helyszínén nyomozni, de e nyomozás eredménye a biróság előtti bizonyítás szempontjából nem bir jelentőséggel. Ama tényeket, melyeket a »Coroners Jury« előtti tárgyalás hoz felszínre, a főtárgyaláson figyelmen kívül kell hagyni, ha azokat ott önállóan és közvetlenül elő nem hozzák. Régente a »Coroners Jury« kijelentései egyenértékűek voltak a vád alá helyezéssel, most azonban még a békebiró vagy
